„A felsőoktatásban 2011-ben felvehető, államilag támogatott hallgatói létszámkeret csökken 2010-hez képest, amely nagymértékben erősíti az államilag finanszírozott helyekért folytatott versengést mind a diákok, mind a felsőoktatási intézmények körében, ezáltal hozzájárul a felsőoktatási ágazat minőségi színvonalának emelkedéséhez.” Ez olvasható a költségvetési törvény tervezetének általános indoklásában.

A tervezet szerint az így kialakult versenyhelyzet növeli majd a hallgatók motiváltságát, így csökken majd a „nemzetközi összehasonlításban meglehetősen magas lemorzsolódási arány”, s így a felvételi keretszám csökkentése nem okozza majd az adott korcsoporton belül felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának csökkenését. A tervezet kitér arra is, hogy az államilag támogatott keretszámon belül nő majd a felvehető hallgatók aránya a természettudományos, a műszaki, valamint az orvos- és egészségtudományi képzések esetében, a bölcsészet-, a társadalom-, illetve a gazdaságtudomány területein viszont csökken.

A tervezetből az már nem derül ki, hogy a jelenleg alapképzésre fölvehető 56 ezer fős keretszámot pontosan menynyivel csökkentik, illetve vonatkozik-e ez a mesterképzés számaira is. Ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkárságán azt közölték: kormánydöntést kell majd hozni az ügyben.

A hallgatói létszám csökkentésének szándéka már az új felsőoktatási törvény – egyelőre nem hivatalos és a sajtóhírek szerint elsősorban a Professzorok Batthyány Köre által kidolgozott – koncepciójából is kirajzolódik. Az abban leírtak szerint ugyanis szigorodnának a felvételi követelmények – két emelt szintű érettségit kellene letenni, és a maximális felvételi pontszám minimum felét el kellene érni –, és nehezebb lenne bent maradni az egyetemen – egy tárgyat legföljebb kétszer lehetne fölvenni, és alkalmanként mindössze kétszer lehetne belőle vizsgázni. Az egyetemi karokon a jelenleginél jóval kevesebb, legföljebb 25 hallgató juthatna egy minősített oktatóra, a finanszírozásban pedig kevésbé számítana a jövőben a hallgatói létszám. Ezen előírások pedig együttesen egy kisebb hallgatói létszámmal működő felsőoktatás képét vázolják föl.

A Fidesz ugyanakkor rendszeresen azzal vádolta az előző oktatásirányítást, hogy „burkolt tandíjat” vezet be, mert –bár az összfelvételi keretszámot nem csökkentette – a felsőfokú szakképzésnek adott nagyobb teret. Akkor úgy érveltek: a teljes értékű diplomát adó fi nanszírozott keretszámok – vagyis az alapképzésre fölvehetők számának – csökkentésével több tízezer hallgatót terelnek át a költségtérítéses képzésekre. Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa pedig még egy hónappal ezelőtt a Heti Válasznak adott interjújában is úgy fogalmazott: „tévedés, hogy csökkenteni kell a felsőoktatási intézmények vagy a hallgatók számát”, és hivatkozott az OECD legutóbbi jelentésére is, amely szerint „Magyarországon megéri diplomát szerezni, a diplomások bérelőnye Magyarországon majdnem a legmagasabb az OECD-országok között”.

Diákok a Budapesti Corvinus Egyetemen. Jövőre már nem lesz ennyi elsőéves