Nem dobott mentőövet a kormány az egészségügynek
Noha forintra ugyanannyiból gazdálkodhat az egészségügy jövőre, mint amennyit 2010-ben elköltött, ám ez az összeg az ágazat problémáinak –a szakemberhiány, a várólisták csökkentése, az ellátórendszer nagyságának a meglévő forrásokhoz igazítása – javításához elégtelen. A parlament honlapján szombaton közzétett költségvetési tervezet szerint jövőre 98 milliárdos kalkulált hiány mellett 1468 milliárd forintot költhet el az ágazat az egészségügyi ellátásokra. Ez látszólag körülbelül öt százalékkal több, mint amennyi a 2010-es költségvetési tervezetben volt erre a célra, a gyakorlatban viszont éppen annyi, amennyit a kórházi érdekvédők a Bajnai- és az Orbán-kormánytól az idei évi tervszámokon felül, további kiegészítésként harcoltak ki maguknak.
A kormányzat egészségügyet érintő takarékosságára magyarázat lehet, hogy az E-Alap jövő évi bevételeinek már több mint felét az állam az egyéb adókból egészíti ki. Ennek oka, hogy részben a gazdasági válság alaposan megtizedelte a járulékfizetésre képes emberek körét, másrészt az elmúlt években többször is csökkentették a munkajövedelmeket terhelő járulékokat.
Az E-Alap kiadásainak döntő részét a gyógyító-megelőző ellátásokra fordítják, ez 547 milliárd forint. A gyógyszerek ártámogatására formailag 343 milliárd forint van jövőre, de az már most is ismert, hogy ennél már az idén is többre lesz szükség: év végéig legalább 10-13 milliárdos lehet a túlköltés. E két kasszában együtt van 15 milliárd forint tartalék, ezt az összeget a két terület között a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma átcsoportosíthatja, attól függően, hogy év közben hol mutatkozik nagyobb szükség a pénzre.
E kassza része a háziorvosi ellátás is, erre a célra alig hárommilliárd forinttal, (2011-ben 81 milliárd) jut több az idei 77,9 milliárdnál. (A kormányprogram az alapellátás megerősítését ígérte.) A többletből praxisonként 40 ezer forint juthat. A másik meghatározó kiadás: a pénzbeli ellátásokra 235 milliárdot költhet az E-Alap, ebből kell finanszírozni egyebek mellett a gyed költségeit. A táppénzre szánt keret 10 milliárddal apad jövőre.
Az érdekvédők meglehetősen csalódottan nyilatkoztak a költségvetési tervszámokról, és mint mondták: nagyítóval sem lehet kiolvasni, hogy a Fidesz, mint ahogyan ígérte, megmentené az egészségügyet. Azonnali érdemi intézkedést követel és az egészségügyre fordítható közpénzek növelését Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ, a legnagyobb háziorvosi egyesülés elnöke. A miniszterelnöknek és kormánytagoknak írt nyílt levélben állítja: a közzétett költségvetési javaslat kizárólag arra jó, hogy újratermelje a kórházak adósságát és kiürítse az alapellátást. Miközben a választók és a betegek épp ennek ellenkezőjét várják, hogy a kormány szüntesse meg a jelenlegi áldatlan állapotokat az egészségügyben.
– A házorvosoknak szánt keret semmire se elég – fakadt ki Borsi Éva, a háziorvosok Kasszaorvosi Szervezete vezetője a számok láttán. Sajnos ez a kormány sem értette meg, hogy elfogytak a rendszer tartalékai, a háziorvosok pedig eszközök nélkül képtelenek legalapvetőbb feladataikat ellátni. Mint mondta: egyetlen magyar állampolgár alapellátására évente eddig 7700 forint jutott. Jövőre ez az összeg 8100 forint, miközben az alapvető diagnosztikai vizsgálatokhoz nélkülözhetetlen – vizelet-, vércukormérő, széklet-, streptococcus kimutatására szolgáló tesztek, illetve az egyéb – eszközök ára a harmincszorosára emelkedett. Arra a kérdésre, hogy milyen eszközeik vannak a helyzet megváltoztatására, Borsi Éva lemondóan megjegyezte: szinte semmi, levelet szoktak írni a parlamenti képviselőknek, ennek eredményessége azonban egészen lehangoló.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt mondta: még nem volt alkalma megnézni a költségvetési tervezetet. Balogh Zoltán, a Szakdolgozói Kamara elnöke szintén csalódott volt, mert a számok alapján egyértelmű: jövőre esély sincs bérrendezésre. Pedig Szócska Miklósnak még a nyáron volt egy olyan ígérete, ha bárhol talál valami pénzmagot, abból a szakdolgozóknak is jut. A kórházaknak juttatott 27,5 milliárdból is kimaradtak. Az elnök hozzátette: november 12-én kibővített elnökségi ülésen értékelik a helyzetet és döntenek arról is, milyen eszközzel élnek az ágazati érdekek nyomatékosítására. Sztrájkjoguk ugyan nincs, de a kórházakmár amúgy is úgy üzemelnek, mintha sztrájk lenne: a szükséges létszám töredéke dolgozik a kórtermekben.
Sinkó Eszter közgazdász szerint egyértelműen az egészségügyért felelős államtitkárság sikere, hogy legalább annyi forrás lesz jövőre, hogy az ágazat nem került rosszabb helyzetbe. Hozzátette: bízik abban, hogy a parlamenti költségvetési vitában a döntéshozók találnak még forrásokat az egészségügyre. A szükséges átalakítás sebessége a források nagyságán múlik. Kérdésre válaszolva elmondta: ugyan jövőre is teljesítménykorlát mellett kell gyógyítaniuk az ellátóknak, de finomítják a rendszert. Így elsősorban a járó betegek ellátását jobban díjazza majd a finanszírozás, mint a kórházi kezelést.
