Navracsics rossz néven vette Orbán döntését
Schmitt Pál köztársasági elnök pénteken hivatalában fogadta elődjét, Sólyom Lászlót. A találkozót Sólyom László kezdeményezte. Az elnöki hivatal szűkszavú közleményében ez áll: „Sólyom László elemezte az Alkotmánybíróságnak a 98 százalékos különadó alkotmányellenességét megállapító keddi döntését követő események nyomán kialakult alkotmányjogi helyzetet, különös tekintettel az Alkotmánybíróság hatásköre tervezett korlátozásának – a jogállamiság alapjai szempontjából” – aggályos voltára. A találkozót Sólyom László kezdeményezte. A tájékoztatás szerint a jelenlegi és a volt államfő áttekintette a köztársasági elnök előtt nyitva álló lehetőségeket a jogállamiság alapelvei érvényesítésére, figyelemmel az alkotmányos és a gazdasági szempontokra is.
Úgy tűnik, Sólyom László érvelése nem hatott az államfőre, Schmitt Pál ugyanis tegnap este nyilatkozatot tett a közszolgálati televízióban. Arról beszélt, hogy „a változtatásoknak mindenkor demokratikus jogállami keretek között kell megtörténniük. Erről soha, semmilyen körülmények között nem mondhatunk le. Ezért bizakodással tölt el, hogy amikor komoly dilemma elé került az ország, mindenki azt teszi, amire megbízatása kötelezi.AzAlkotmánybíróság saját törvényi keretein belül hozta meg döntését az indokoltlan végkielégítéseket megadóztató törvénnyel kapcsolatban. És kötelessége volt ezt a döntésést meghoznia az Alkotmánybíróságnak. De az Országgyűlés demokratikusan választott képviselőitől sem vitathatja el senki azt a jogot, hogy éljenek a választóktól kapott felhatalmazással, és mandátumukat a választók akaratának az érvényesítésére használják.
Ez a képviselőknek nemcsak joga, hanem kötelessége is. Úgy látom, hogy az Országgyűlés képviselői az említett törvénnyel kapcsolatban a választópolgárok akaratának igyekeztek eleget tenni – hangoztatta az államfő, hozzátéve: ez azt jelenti, hogy működnek az egymástól független demokratikus intézmények, és mindegyik teszi a maga dolgát. Végezetül arra hívta fel a figyelmet, „ha el akarjuk érni célunkat, nem érdemes az új szabályokat a régiek tükrében nézni. Mindannyiunk számára fontos tanulság: a régi szabályok nehezítik az előrejutást. Ezért bízom abban, hogy az új alkotmányban feloldhatóak lesznek az új célok és a régi szabályok közötti ellentmondások”.
A jelek szerint Orbán Viktor sem osztja Sólyom László aggodalmát: – Az Alkotmánybíróság döntése rávilágított az új Magyarország és a régi szabályok ütközésére. Ha tavaszra elkészül az új alkotmány, és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvényeket a parlament elfogadja, akkor ilyen ütközések már nem lesznek. – Így nyilatkozott ugyanis a kormányfő Brüsszelben, az uniós csúcs után tartott sajtóértekezletén arra a kérdésre reagálva, vajon mi az ő véleménye az Alkotmánybíróság által a végkielégítések ügyében hozott döntésről, illetve ennek kapcsán az AB hatáskörének szűkítésére vonatkozó elképzelésről.
– Az egyik oldalon áll az emberek igazságérzete, a másikon a hatalmas végkielégítések, olyan embereknek is, akik felelősek az ország tönkretételéért – tette hozzá azzal a megjegyzéssel, hogy a maga részéről „az emberek igazságérzetének oldalán áll”. – Az új alkotmány új ruhába öltözteti az új Magyarországot – mondta. Az „ideiglenes alkotmány” megváltoztatására, a régi szabályok kiiktatására kapott felhatalmazást – hangoztatta Orbán –, ezt a munkát el kell végezni, s az ’56-os évfordulón elhangzott beszédében is erre a feladatra célzott, amikor egy évet adott arra, hogy mindent meg kell változtatni.
Varga Mihály a Hír TV-ben felvetette: el lehetne gondolkozni, hogy a képviselők több mint kétharmada által megszavazott törvényeknél se legyen jogosult az AB normakontrollra.
Információink szerint a kormányt már a Lázár-féle alkotmánymódosítási terv is megosztotta. Kormányközeli forrásoktól úgy tudjuk: Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes – aki köztudottan kényes az alkotmányosságra –, „rossz néven vette” az Alkotmánybíróság hatáskörének a szűkítését, és az időzítést is. Holott Orbán Viktor személyes döntése volt, hogy ezzel a javaslattal Lázár János frakcióvezetőnek elő kell állnia.
