A nagy keresztény egyházak közül elsőként az evangélikus szánta rá magát arra, hogy szembenézzen a múlttal. A világhálóra 2005 tavaszán került fel egy bizonytalan eredetű ügynöklista, amely mintegy ötven, különböző felekezethez tartozó egyházi vezető nevét is tartalmazta. Az evangélikusok ekkor úgy döntöttek, tényfeltáró bizottságot alakítanak, s a kutatómunka eredményeit nyilvánosságra hozzák. Az első kötet az idén jelent meg Mirák Katalin szerkesztésében. Az evangélikusoknak eddig több tucat hajdani beépített embert sikerült azonosítaniuk, közöttük rangos tisztségviselőket, püspököket is. A katolikusok és a reformátusok később kezdték, de a jelek szerint nem is különösebben forszírozzák a múlt feltárását.

Korábban égető kérdés volt, hogy a magyar társadalom és azon belül az egyházak megspórolhatják-e az ügynökmúlt megismerését. Húsz évvel a rendszerváltás után mintha a közöny egyre nagyobb lenne. A Magyarországi Luther Szövetség mindenesetre próbál tenni az ellen, hogy az ügynökügyek érdektelenségbe fulladjanak. A szövetség katolikus és református meghívottak részvételével tanácskozást rendez ma a Deák téri evangélikus egyházközség nagytermében. A konferencia címe: Az ügynökkérdés feldolgozásának egyházi fogadtatása és teológiai értékelése. A rendezvény egyik előadója Roszík Gábor evangélikus lelkész, az MDF volt képviselője lesz. Az Antall-kormány idején – a szintén evangélikus lelkész Deme Zoltánnal együtt – kezdeményezte a parlamentben, hogy az átvilágítást kötelező jelleggel terjesszék ki az egyházi vezetőkre is, és váltsák le azokat, akik „ügynökként kiszolgálták az előző rezsimet”. Nem járt sikerrel.

Roszík elmondása szerint Antall József miniszterelnök 1990 nyarán szembesült azzal, hogy egyik legjobb barátja – akiben gyerekkora óta megbízott–harminc éven át jelentett róla. Feltehetően ez is közrejátszott abban, hogy Antall „szinte menekült az ügynökügy elől”, és erélytelennek mutatkozott az egyházi vezetők esetében. – Annak ellenére – teszi hozzá a lelkész –, hogy az egyházi vezetők átvilágítását a miniszterelnök elvileg szükségesnek tartotta az egyházak megtisztulása érdekében. Roszík szerint a kérdést úgy kellene lezárni, hogy nyilvánosságra hozzák a beszervezett emberek teljes listáját.

Roszík Gábor