A Patkány még nem úszta meg
Eddig minden a papírforma szerint történt. Miután egy nyilvánvalóan titkosszolgálati eszközökkel előkészített fedett akció keretében Prágában két éve elfogták az akkor már közel tíz éve halottnak hitt Jozef Rohácot, kiderült, hogy a magyar rendőrség olykor még a kiemelt fontosságú ügyekben is képes olyan trehányul kezelni a bűnjeleket, hogy az ügyész a végén éppen csak a perdöntő bizonyítékot nem tudta sértetlenül, eredeti állapotában bemutatni a tárgyaláson. Természetesen a rendőrségnél (állítólag) elrendelt belső vizsgálat nem derítette ki, hogy kinek a hanyagsága miatt tűnhetett el egy perdöntő bizonyíték a 90-es évek második felének magyarországi maffiaháborúiban minden korábbi információ szerint kulcsszerepet játszott Jozef Rohác ügyében.
Szakszerűtlen nyomrögzítés
A perdöntő bizonyíték annak a házi készítésű 3300 grammos plasztikbombának a gyújtószerkezete volt, amellyel 1997 nyarán Rohác és társai a vád szerint meg akarták ölni Seres Zoltán vállalkozót, az akkori budapesti éjszakai élet egyik emblematikus alakját. A gyújtószerkezeten a szakértők megtalálták Rohác ujjnyomát, ami – a rendőrség, majd később a vádhatóság álláspontja szerint is – egyértelmű bizonyíték arra, hogy Jozef Rohác részt vett a Seres elleni merényletkísérletben.
Azaz, csak lehetett volna.
Ahhoz ugyanis fel kellett volna tudni mutatni a bíróságon a maga valójában, az ügyészségnek azonban csak egy, a gyújtószerkezet dobozáról készült fotó állt a rendelkezésére. Azonban a per kezdetén még nem volt az ügyészség birtokában a „doboz”. Ráadásul az is kiderült, hogy a rendőrség 1997-ben szakszerűtlenül, slendriánul rögzítette a bombán található nyomokat. Nem dokumentálták az előírásoknak megfelelően, hogy ki, mikor és milyen eljárással talált rá Jozef Rohác ujjnyomára, s azt miképpen rögzítette.
Végül egy, a perben tanúként kihallgatott tűzszerész adta át a bíróságnak a „perdöntő bizonyítékot”, ami azonban abban az állapotában (ki tudja hányan fogdosták össze az évek alatt, hol tárolták és mi minden tapadhatott rá) már minden volt, csak perdöntő bizonyíték nem.
A per végén a bíróság bűnösnek mondta ki Jozef Rohácot robbanóanyaggal visszaélésben, az előre kitervelten elkövetett emberölés kísérletének vádja alól azonban felmentette. Rohác két évet kapott. Pontosan annyit, amenynyit 2008-as prágai elfogása óta előzetesben töltött, ezért távozhatott szabad emberként a Fővárosi Bíróságról, ahová pár órával korábban még gépfegyveres kommandósok kíséretében érkezett az ítélethirdetésre.
Még nem könnyebbülhetnek meg
Kimondva-kimondatlanul, a magyar rendőrség közel egytucatnyi, a 90-es évek második felében elkövetett robbantással és más alvilági bűncselekménnyel hozta összefüggésbe az elmúlt években Jozef Rohácot és a feltételezések szerint általa irányított bűnszervezetet. Két évvel a négy emberéletet követelő és további húsz személyt megsebesítő Aranykéz utcai robbantás után legalább tíz magyarországi robbantással hozták összefüggésbe a csoportját. A rendőrség akkori feltételezése szerint ők robbantottak egyebek között a Fidesz Lendvay utcai székházánál.
A legnagyobb magyarországi akciójuk azonban egyértelműen az Aranykéz utcai merénylet volt. Rendőrségi források máig kitartanak amellett, hogy a merénylet előtt Rohác járt az Aranykéz utcában, majd közvetlenül azután, hogy az egyik embere által vásárolt kis Polskiba rejtett 4,5 kilós danubit bomba megölte Boros Tamás ismert alvilági vállalkozót és rendőrségi informátort (valamint még három vétlen járókelőt), embereivel sietve távozott a Nagykörút akkor talán legelegánsabb szállodájából.
Néhány órával később a rendőrség átkutatta „a szlovákok által bérelt három szobát”. Az egyikben olyan anyagmaradványokat találtak, amelyek valószínűsítették, hogy ott tárolták egy ideig az Aranykéz utcai bombát.
A rendőrség által évekkel később hivatalosan is elismert történet egyetlen szépséghibája, hogy Rohácot soha – még a prágai elfogása után sem – gyanúsították meg az Aranykéz utcai merénylettel. És más robbantásokkal sem.
A lévai születésű Josef Rohác volt a szlovák alvilág legkeresettebb bombagyárosa. „Népszerűségét” nem utolsósorban annak köszönhette, hogy kiváló kapcsolatai voltak Vladimír Meciar kormányzása idején az Ivan Lexa vezette szlovák titkosszolgálattal, a SIS-szel. A Meciar bukását követően lefolytatott szlovákiai parlamenti és belügyi vizsgálatok megállapításai alapján okkal feltételezhető, hogy Rohác bombáinak egy része a SIS által ellenőrzött raktárakból eltűnt tekintélyes mennyiségű robbanóanyagból készülhetett.
Bár Rohác mindig is tagadta, hogy kapcsolatban állt volna a SIS-szel, Szlovákiában annak idején tényként kezelték, hogy ő és csapata több megbízást is kapott a szlovák titkosszolgálattól. Egyebek között az ő számlájára írták Robert Remiás meggyilkolását. A fiatal szlovák rendőrnek azért kellett meghalnia („ismeretlenek” pokolgépet helyeztek a kocsija alá), mert túl sokat tudott Lexa titkosszolgálatának köztörvényes bűncselekményeiről, többek között az akkori szlovák államelnök fiának, ifjabb Michael Kovácnak az elrablásáról.
Rohác titkosszolgálati aktái nak ismerői szerint az olykor Fogorvos (gyakran egy fogorvosi táskában szállította a fegyvereket), máskor Patkány vagy Bombagyáros néven ismert férfi a szlovák titkosszolgálat megbízásából robbantott Budapesten a Fidesz és a kisgazdapárt székháza (az utóbbinál még a robbanás előtt megtalálta a biztonsági őr a bombát, ezért nem hozták működésbe), valamint Torgyán József és Szájer József lakása előtt. Az akkori szlovák vezetés – a Meciar bukása után lefolytatott parlamenti vizsgálat megállapításai szerint – így akart zavart kelteni Magyarországon és lassítani ezzel az ország uniós csatlakozását.
Pénzért bárkit felrobbantott
Az Aranykéz utcai robbantást ugyanakkor feltehetőleg a magyar alvilág azon csoportjai rendelték meg tőle (már ha tényleg ő követte el a merényletet), amelyeknek a létét fenyegette Boros azzal, hogy kitálalt az olajügyekről a rendőrségnek.
A rendőrség még nem zárta le az „Aranykéz utcai nyomozást”. Két éve az ügyészség a korábban felfüggesztett eljárás újraindításáról döntött, kevéssel az előtt, hogy „váratlanul” elfogták Prágában az akkor már tíz éve (a magyar és a szlovák rendőrség és a két ország alvilága által egyaránt) halottnak hitt Rohácot.Meglehet, most, hogy kedden szabadon engedték, végleg eltűnik, még mielőtt a Seres-féle merénylet ügyében a másodfokú bírósági tárgyalásra sor kerülne. Hiszen ő is tudja, nem az 1997-es emberölési kísérlet miatt fogták el, s hozták Magyarországra. A budapesti rendőrök és ügyészek még nem adták fel a reményt, hogy egyszer sikerül rábizonyítani az Aranykéz utcai robbantást is.
