„A magyar adófizetőkről már sok bőrt lehúztak, ők nem terhelhetők tovább, ezért az extraprofitot bezsebelő ágazatoknak kell most megsegíteniük az országot és az embereket.” Így indokolta a miniszterelnök a parlamentben a válságadó szükségességét annak megszavazása előtt, október közepén. A kereskedelmi szektorban a válságadó fő „károsultjai” a kiskereskedelmi tevékenységet folytató hipermarketek. Az adót már a bevezetés évében, tehát idén is fizetniük kell az külföldi tulajdonban lévő áruházláncoknak. A fő fizetők: a Tesco, a Spar, az Auchan, a Lidl és a Penny Market.

Ugyan a szélsőséges retorika a magyarokat kizsákmányoló multik közé sorolja ezeket a cégeket, ennek ellenére jól nyomon követhető változás, hogy ezekbe az áruházakba elsősorban nem a jómódú emberek járnak „shoppingolni”, sokkal inkább a szegény családok. Egy hátrányos helyzetű kistérségben 2008-ban felvett kutatás adatai szerint az alapélelmiszerek nagy részét hipermarketekből szerzik be a periférián élő emberek. Bass László szociológusnak a Gyermekszegénység Elleni Program keretében végzett interjúiból kiderül: az emberek megszervezik, hogyan jussanak el ezekbe az áruházakba. Néhány család összeáll, és egy-két autóval indulnak neki a havi bevásárlásnak:

„Aki tudja,megoldja, aki nem, az nem... Akinek nincs autója, összegyűlnek, összerakják a pénzt és valaki elmegy vásárolni” – mondja egy Borsodban élő munkanélküli. „Mi tegnap is elmentünk a Tescóba és teleraktuk az autót, mert muszáj. Ez is Coop-os bolt itt nálunk, de akciós áruk itt nincsenek. Amikor még az újság is írja hogy ez meg amaz akciós, itt akkor is ennyi az ára. Nagyon drága tényleg, csak egy túrórudi van húsz forint” –így egy másik interjúalany, szintén Borsodból. „Ha pénzosztás van, most már Auchan, Tesco, Cora. Vesznek lisztet, tudod, előre cukrot, tésztákat. Húst azt nem, mert nincs hűtő.”

Ezért nem mindegy, vajon áthárítják-e az adóból keletkező veszteségeiket a vevőkre. Nos, a tízmilliárdos különadót a Tesco megpróbálja „lenyelni”, bár piaci forrásokból úgy értesültünk: elkerülhetetlen lesz, hogy előbb vagy utóbb a sarc ne épüljön be az áraikba, s ne háruljon valamilyen mértékben a beszállítókra. Ezt ugyan a kormány, ahogy azt ígéri, ellenőrizni kívánja, de nagy mozgástere ehhez nincs – magyarázta lapunknak egy a neve elhallgatását kérő szakember. – Szinte ellenőrizhetetlen, hogy mely termékek ára emelkedik néhány százalékkal. Az ár ugyanis bonyolult szövet, az energiaáraktól kezdve a munkaerőköltségeken át rengeteg tényező befolyásolja. Nehezen kideríthető, hogy egy ilyen sokváltozós egyenletből melyik elem idézi elő az áremelést. Annyi azonban bizonyos, hogy idén nem változnak az árak – mondta a szakember. Nem mindegy ugyanakkor az sem, hívták föl lapunk figyelmét, hogy ezek a cégek rákényszerülnek-e valamiféle létszámleépítésre a különadó következtében. Magyarországon ugyanis uniós összehasonlításban kiugróan csekély mértékű az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága, de ezek az áruházláncok legális munkalehetőséget jelentenek számukra. 2008 végén a 300 fősnél nagyobb kisés nagykereskedelmi cégeknél 11 ezer olyan ember dolgozott, aki legfeljebb nyolc osztályt végzett. Ez a szám az adott cégek összlétszámának több mint negyede. Bár a nyolc általánossal foglalkoztatottak száma 126 ezer, vagyis kevesebb mint tíz százalékuk dolgozik áruházláncnál, mégsem mindegy, tovább szűkülnek-e ennek a rétegnek a munkalehetőségei.

Az Auchannál azt mondják: egyelőre túl korai lenne még megállapítani az új adó gazdasági hatásait, de az biztos, hogy most még nem lesznek a vállalatnál elbocsátások – erre csak a forgalom csökkenése szolgáltatna okot.

A Tescónál Iglódi-Csató Judit szóvivő azt mondta: a Tesco jelenleg 22 ezer magyar munkavállalót alkalmaz, ezeket a munkahelyeket meg kívánják őrizni. Vagyis: a különadó a meglévő munkahelyeket és a cég működését nem veszélyezteti, de az biztos, hogy a vállalatnak felül kell vizsgálnia a jövőbeli elképzeléseit. Ez elsősorban az áruháznyitási terveiket érinti: így valószínűleg csökkennek majd a beruházások, az áruháznyitások száma, és a munkahelyteremtés lehetősége. És még valami: mind a Tescónál, mind az Auchannál lapunk kérdésére hangsúlyozták: ha a kereszténydemokraták terveinek megfelelően megszűnik a vasárnapi nyitva tartás, az olyan azonnali forgalomcsökkenést okozna, hogy azonnal kihatna a foglalkoztatottak számának erőteljes csökkenésére.

Az osztrák Spar-hálózat vezetője, Gerhard Drexel, egy zártkörű beszélgetésen azt mondta: a magyarországi válságadó törvényellenes, és „az ilyesmi ijesztő az Európai Unióban”. Kende Tamás nemzetközi jogász erre azt mondja: a hipermarketeket sújtó válságadó úgynevezett egyenesadó, így arra nem vonatkoznak az uniós adószabályok. A jogász szerint ugyanakkor az uniós adószabályokon kívül más uniós szabályokba esetleg beleütközhet a hipermarketadó. – Ha igaz lenne, hogy a kiskereskedelmet sújtó ágazati adó aránytalanul jobban sújtja a külföldi tulajdonú áruházláncokat mint a hazai kézben lévőket, akkor az európai tulajdonú külföldi láncok felvethetik, hogy az intézkedés a diszkri mináció tilalmába ütközik, amennyiben fennáll a fenti különbség, és az objektív okokkal nem magyarázható. Másrészt, ha igaz az, hogy egyes vállalkozásoknak (nemzeti hovatartozásuktól függetlenül) aránytalanul többet kell fizetniük, mint másoknak, az a kisebb adót fizető vállalatok állami támogatásának tekinthető. Ezt az uniós jog szintén tiltja, mert torzíthatja a piacot. Az Európai Bizottságnak a gazdasági tényeket (pl. az adó alapját, kulcsát stb.) kell megvizsgálnia, így meg tudja állapítani, a fentiek bármelyike fennáll-e – mondja Kende Tamás.