A gépkocsi három utasa közül ketten könynyebben megsérültek, az autóban közel százezer forintos kár keletkezett. Az ügy vádlottainak kétharmadát négy évnél hosszabb börtön-, illetve fegyházbüntetésre ítélték, a tizedik és tizenegyedik rendű vádlott esetében felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki a bíróság.

A romák ellen elkövetett sorozatos támadások, s különösen a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság után tavaly év elején az országban több helyen is önkéntes önvédelmi csoportokat alakítottak a cigányok – így történt ez a miskolci Muszkás városrészben is, ahol az itt élők közül többen március 15-e estéjén tüzet gyújtottak, botokkal, baseballütőkkel és Molotov-koktélokkal szerelkeztek fel, mert azt a hírt kapták – tanúvallomásuk szerint egyebek között a „megyei vajdától” és a rendőröktől is – hogy bőrfejűek és gárdisták támadást szerveznek a romák ellen. Nem sokkal éjfél után egy, az utcájukban lassan haladó járműre lettek figyelmesek, amelyről azt feltételezték, hogy valamely magyar nemzeti radikális szervezet tagjai ülnek benne, ezért körbevették a kocsit, lapáttal beverték az egyik szélvédőt, s több helyen is behorpasztották annak tetejét és oldalát. Az autó két utasának a betört ablak szilánkjai nyolc napon belül gyógyuló hámsérüléseket okoztak, a jármű vezetője nem sérült meg.

A támadáshoz olyan botot is felhasználtak, amelyre korábban a „Halált a magyarokra” feliratot vésték, s egyes tanúvallomások szerint többször is elhangzott a „Büdös magyarok, üssétek őket!” kiáltás – a bíróság tegnap meghozott elsőfokú ítéletének indoklása szerint egyebek mellett ezért állja meg a helyét, hogy elkövették a Btk. 174/B pontjába ütköző, a közösség – jelesül a magyar nemzet, a magyar népesség – tagjai elleni büntettet, amely alapesetben 2 és 8 év közötti szabadságvesztéssel sújtható. A vádlottak közül heten tavaly március óta előzetes letartóztatásban vannak, ezt kettejük kivételével továbbra is fenntartotta a bíróság. Az ítélet kiszabásakor enyhítő körülménynek számított, hogy a vádlottak zöme több kiskorú gyermeket is nevel, ám tettüket súlyosbította, hogy többen büntetett előéletűek, s csoportban, felfegyverkezve, több személy sérelmére követték el a támadást – hangzott el az indokláskor. Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosbításért, míg a védők zöme enyhítésért vagy felmentésért fellebbezett.

A tegnapi tárgyaláson megjelent Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője, aki tudósítónknak azt mondta: az ítélet úgy fog bevonulni a magyar történelembe, mint amelyben először ítéltek el magyarellenes rasszizmus miatt hosszú börtönévekre cigány magyarokat. Hangsúlyozta: olyan időszakban történt a miskolci eset, amikor a romák ellen elkövetett sorozatgyilkosságok, s pogromhangulat tartotta rettegésben a cigányokat. Horváth Aladár szerint politikai koncepciós per áldozatai lettek a most elítélt miskolci romák, akiket aránytalanul súlyosan büntetett a bíróság, hisz a védők érvelése szerint „legfeljebb” csoportos garázdaság minősítése felelt volna meg a tényállásnak. Hozzátette: ezért az eljárást koncepciózusnak, a cigány férfiakat pedig politikai foglyoknak tartja.

Tavaly március 17-én, egy nappal a támadás után Miskolc Muszkás városrészében