„Az Alkotmánybíróság utólagos felülvizsgálati jogkörének változatlan fenntartása a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka” – áll a közleményben arra reagálva, hogy Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője korlátozni szeretné az Alkotmánybíróság hatáskörét annak érdekében, hogy a testület által a napokban egyhangúlag elutasított, a végkielégítéseket sújtó különadót újra, változatlan formában terjeszthesse a parlament elé. Az Alkotmánybíróság ez utóbbi elképzelést sem hagyta szó nélkül: „az AB határozata továbbá – feltétel és időkorlátozás nélkül – mindenkire nézve kötelező” – szögezi le a testület közleménye.

Kérdés, hogy mi történik ezután. Mert bár Lázár János tegnap már puhított azon az elképzelésén, hogy a különadóról szóló törvényt változatlan formában terjessze be, legalábbis erre utal az, hogy hajlandó lenne tárgyalni a hosszú időn át közszolgálatot teljesítők érintettségének megszüntetéséről, de az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését célzó indítványt nem vonja vissza.

Tény ugyanakkor, hogy a különadóról szóló törvényt különösebb nehézségek nélkül alkotmányossá lehetne tenni. De ha ez így van, akkor mi indokolja az AB elleni támadást? Nos, valószínüleg a szükségszerűség. Orbán Viktor kormányának, ha megszorítások nélkül akarja teljesíteni a hiánycélt, szüksége van a különadókból, valamint a magánnyugdíjpénztárakból származó bevételekre, ám attól tartanak, hogy ezeket az intézkedéseket az Alkotmánybíróság nem hagyná jóvá.

Az ellenzék tiltakozik, de – szokása szerint – nem egységes. Az LMP már szerdán bejelentette, hogy november 3-án tüntetnek. Tegnap a Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett Demokratikus Charta jelezte, hogy ők november 2-án tiltakoznak, és ehhez csatlakozott a volt miniszterelnök vezette új platform is. Az MSZP viszont november 27-re hívja híveit az Orbán-kormány tevékenységének „értékelésére”.

Ítélethirdetésre vonulnak be a testület tagjai kedden