A tüntetéssorozat első heteiben még többezres tömeg gyűlt öszsze a nemzetiszínű és árpádsávos zászlókkal feldíszített Kossuth-szobor alatt, de a demonstrálók száma folyamatosan csökkent. A csoport tagjai 2007-ben megzavarták a Klubrádió első debreceni adását, továbbá bekiabálásokkal és fütyüléssel tiltakoztak Gyurcsány Ferenc debreceni látogatásai során. Előfordult az is, hogy a volt miniszterelnök fényképét leköpdösték, sőt rituálisan felakasztották az őt és utódját, Bajnai Gordont ábrázoló bábukat.

A megmozdulás egyik vezéralakja eleinte Ágoston Tibor volt, aki akkoriban a Fidesz egyik Hajdú-Bihar megyei tagozatát vezette, később azonban átlépett a Jobbik Magyarországért Mozgalomba. Többször szónokoltak a Jobbik helyi vezetői – például egy tesvérpár, Kulcsár Gábor és Kulcsár Gergely –, míg az utóbbi időben Nagy János matematikus, a Debreceni Egyetem oktatója lett a tüntetők vezetője. Nagy János politikai pályája érdekesen alakult: a kilencvenes években még a helyi SZDSZ aktív tagja volt, de 1998-ra eltávolodott a párttól. Később nem politizált, radikális megszólalásaival a 2006-os tüntetések idején tűnt fel újra a helyi közéletben.

A főtéri tüntetők legelszántabbjai – csaknem húszan –folytatták a demonstrációt a Fidesz-kormány megalakulása, sőt az önkormányzati választás után is. Hogy miért? Erről Nagy János, a tüntetők 54 éves vezéralakja e heti sajtótájékoztatóján azt mondta: célpontjuk eredetileg Gyurcsány Ferenc volt, ám később a társadalom egésze ellen tüntettek, mert – mint fogalmazott – az ország szégyenteljes bizonyítványt állított ki magáról azzal, hogy az őszödi beszéd után három és fél évig hagyta kormányozni a szocialistákat. Szerinte a „passzív, lusta és erkölcstelen társadalom nevelte ki magából Gyurcsány Ferencet, aki így tükörképe a hazug társadalomnak”. Megjegyzésemre, miszerint igazságtalan dolog a lakosságot passzivitással vádolni azok után, hogy a szavazóurnákhoz járuló választók az idén megbuktatták a szocialistákat, a matematikus azt válaszolta:

– A demokrácia nem csak abból áll, hogy négyévente elmegyünk választani. Ezen kívül szükség volna egy kritikus polgári létforma kialakítására is szilárd erkölcsi értékek alapján. Fontos, hogy a választók ne csak pályán kívüli szurkolók legyenek, hanem aktívan vegyenek részt mélyreható változtatásokban.

Közbevetésemre, miszerint sokan idegenkednek az utcai politizálástól, és inkább a választójogukkal élve nyilvánítanak véleményt, Nagy János azt felelte: ennél többre van szükség. Az embereknek – folytatta Nagy János – nem csak választások idején kellene véleményt alkotniuk, ennél nagyobb felelősségérzetre van szükség, hiszen a társadalomnak a hazához, nemzethez való közömbös viszonyulása egy új kormány megalakulásával nem változik meg egy csettintésre. Azzal kapcsolatban, hogy miért éppen most, ezerötszáz nap után hagyják abba a tüntetéssorozatot, Nagy János azt válaszolta: mivel céljuk a társadalom erkölcsének javítása, amihez talán egy egész emberöltő szükségeltetik, tevékenységüket inkább egyesületi munka keretében folytatják tovább. Kérdésemre, miszerint miféle erkölcsiségre gondol annak tükrében, hogy a Kossuth téri tüntetők útszéli hangon szidták, és rituálisan felakasztották embertársaikat, Nagy János kijelentette: az útszéli hang nem ok volt, hanem következmény, annak a hazug és rabló politikának a következménye, amit a szocialisták folytattak. Szerinte az elmúlt ezerötszáz nap eredménye, hogy szimpatizánsaik közül többen politikai pártok –így a Fidesz vagy a Jobbik – tagjaivá váltak.

Nagy János nem említett neveket, de a főtéri tüntetők közül valóban többen váltak aktív politikai szereplővé. A már említett Ágoston Tibor és három jobbikos társa bekerült a fideszes többségű debreceni közgyűlésbe, így négyfős frakciójukkal övék a legnagyobb létszámú ellenzéki csoportulás. Ennek azért van jelentősége, mert a cívisváros önkormányzatában mindig a legnagyobb ellenzéki erő adja az egyik legfontosabb testület, a pénzügyi és ellenőrző bizottság elnöki tisztét. Az elmúlt tizenkét évben szocialisták vezették ezt a bizottságot, ám mostantól a jobbikos Kőszeghy Csanád Ábel képviselő a testület elnöke, aki az elmúlt években számos alkalommal részt vett a főtéri tüntetéseken. Politikus lett az említett testvérpár is: Kulcsár Gábor a Jobbik kompenzációs listájáról került be a debreceni közgyűlésbe, míg öccse, Kulcsár Gergely listás parlamenti képviselői mandátumot szerzett. Ezeknek a politikusoknak javarészt a 2006 őszén kirobbant tiltakozási hullám jelentett ugródeszkát a nagypolitikába – a sors fura fintora, hogy karrierjüket áttételesen annak az őszödi beszédnek köszönhetik, amely ellen fölemelték szavukat.

Nagy János, a debreceni tüntetők vezetője Kossuth szobra előtt