Számításai szerint a jogi karok egyike sem felelmeg a fenti kritériumoknak, de elbukna a Széchenyi István Egyetem összes kara is. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek mindössze egyetlen kara, az ELTE-nek, a Semmelweis Egyetemnek pedig csak két-két kara felelne meg az elvárásoknak. Polónyi István azt mondja: ezeket a feltételeket az újabban alakult vidéki karok tudják a legnehezebben teljesíteni, mert egy ilyen létszámú minősített oktatói gárda kialakításához legalább 15 évre van szükség. Az egyetem ugyanis vagy „kineveli” vagy „megveszi” a tudományos fokozattal rendelkező oktatókat, akiket ugyanakkor nem könnyű vidékre csábítani, hiszen az irodalmi, a művészeti, a tudományos élet központja a fővárosban van, de Budapesten működnek a jog intézményei, az Alkotmánybíróság, a Legfőbb Ügyészség, a Legfelsőbb Bíróság is.

Polónyi István szerint a koncepció naiv elképzelés arról, hogy számokkal lehetne biztosítani a minőséget a felsőoktatásban, hiszen egy profeszszor attól még nem fog többet és jobban tanítani, hogy előírják, hány hallgatója lehet. – Az elképzelések többsége ráadásul irreális is, így ebben formában valószínűleg nem is valósul majd meg, ezért mélyebben foglalkozni velük nem is érdemes – vélekedett az oktatáskutató. Polónyi megjegyezte: bizonyosan nem átgondolt koncepcióról van szó, hiszen annak egy másik eleme viszont épp a vidéki intézmények megmentését tűzi ki célul.

Mégpedig a felvételi keretszámok „stratégiai célokat követő” átalakításával, illetve azzal, hogy a sikertelenül felvételizőket vidéki intézményekbe irányítanák. „Ha a jelentkező nem nyert felvételt, elégséges pontszám alapján átirányítható más azonos vagy rokon szakon képző felsőoktatási intézménybe akkor is, ha azt nem jelölte meg. Az átirányítást a jelentkező nem köteles elfogadni”, áll a tervezetben.

Dux László felsőoktatási államtitkár erről az elképzelésről már nyáron is beszélt. Akkor azt mondta lapunknak: a hallgatók fővárosba koncentrálódása kontraproduktív, a leszakadó régiók fölzárkóztatásához szükség van a vidéki felsőoktatási intézményekre. Így, ha egy hallgatót egy népszerű fővárosi intézménybe hely hiányában nem vesznek föl, fölajánlják neki valamelyik vidéki intézményt – akkor is, ha azt előzőleg a hallgató nem jelölte be a felvételi lapján. Most viszont egyelőre senki nem nyilatkozik a minisztériumból a tervezetről, de közleményben jelezték: november 2-án a nyilvánosság elé tárják a koncepciót. Azt ígérik: a kötelező szakmai egyeztetés mellett, azt időben megelőzve, a tárca honlapján november 3-ától egyfajta nemzeti konzultáció is elindul.