„Túlélés, legalábbis 2013-ig. Aztán az sem lesz könnyű, hogyan lehet megnyerni a 2014-es választásokat.” Ezt információink szerint Orbán Viktor miniszterelnök mondta nemrégiben zárt körben, egy évvel a nagy vihart kavaró kötcsei beszéde után.

– Most nagyon messze van a 15–20 évre huzamosan berendezkedő nagy kormányzó párt víziója. És a választások utáni eufória is. Az örökség, amit a szocialisták hátrahagytak, olyan súlyos, hogy pengeélen táncolunk – mondta egy befolyásos fideszes forrásunk. Orbán Viktor környezetében egyre többen látják úgy, csak súlyos konfliktusokkal lehet kihúzni a ciklust 2014-ig. Fideszesek elmondása szerint az EU által Magyarországra erőltetett 3,8 százalékos és 3 százalékos hiánycél az eredője mindennek: a különadóknak, a válságadóknak, a magán-nyugdíjpénztári akciónak, és az Alkotmánybírósággal való konfliktusnak.

A kormányban azt áttörésként értékelik, hogy a miniszterelnök, Matolcsy György ésVarga Mihály sikerrel vívta meg az IMF-fel a „szabadságharcot”. – Azt mondtuk, rendben, legyen 3 százalékos a 2011-es hiánycél. De nem akarunk megszorítani. Így is kellemetlen, de nincsenek uniós, washingtoni diktátumok. Kötelező a kűrt megfutni, de szabadon választott a gyakorlat – festette le a kormány mozgásterét a Fidesz egyik vezető politikusa, aki elismeri: „hihetetlen kockázati tényező”, hogy 2013-ra meglesz-e a megcélzott hatszázalékos növekedés.

Magyarország relatíve jól teljesít a régiós versenytársakhoz mérve, de a hosszú távú kockázati kilátások továbbra sem javultak – a Barclays Capital véleménye szerint a kormány csak „keresztül akar bukdácsolni” a fontosabb lépéseken. Az IMF szerint sem elégségesek a kormány fiskális intézkedései a jövő évi hiánycél eléréséhez. Christoph Rosenberg, a magyarországi IMF-delegáció vezetője a héten arra hívta fel a figyelmet: a fenntartható költségvetéshez a kiadási oldalon kell intézkedéseket hozni. A delegációvezető kockázatosnak és merésznek nevezte a kormány terveit. Az IMF azt javasolja, hogy a különadók helyét a strukturális reformok vegyék át, minél hamarabb szüntessék meg a torzító intézkedéseket, váljék egyértelművé, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetések eltérítése nem helyettesíti a strukturális reformokat, a pénzügyi szektor reformját egészítsék ki.

A miniszterelnök forrásaink szerint azt mondta: tisztában van azzal, hogy „meglesz a válságadók rezsije” 2013-ban, és azzal is, hogy elkerülhetetlenek a közigazgatás, az egészségügy, az oktatás és a nyugdíj terén a nagy strukturális reformok. És azokat nehéz lesz fájdalom nélkül végigvinni. De a kormány egyrészt bízik a német gazdaság fellendülésében, másrészt Orbán – egyik közeli ismerője szerint – mindig is a „keleti típushoz” sorolta magát, már ami a furmányosságot, leleményességet és a kreativitást illeti.

Ami az Alkotmánybíróságot illeti: annak megszüntetését nem tervezte a választások előtt a Fidesz, noha már tavaly ősszel hallani lehetett olyan nem hivatalos alkotmányjogi műhelyekben kieszelt elképzelésekről, hogy a Fidesz húsz évvel a rendszerváltás után „megroggyantani készül a magyar jogállami intézményrendszer egyik bástyáját”, s az a jövőben a Legfelsőbb Bíróság egyik kollégiumaként működne. Azt, hogy az AB „elmeszeli”, mégpedig egyhangúlag a végkielégítések 98 százalékos különadójáról megszavazott törvényt, a fideszesek már a múlt héten tudták. Munkatársunknak egy nappal az AB-döntés kihirdetése előtt már nyíltan beszéltek erről kormánypárti képviselők. Informá cióink szerint jogászcsapat dolgozott az ellenlépésen, az pedig nyilvánvaló, hogy Lázár János Fidesz-frakcióvezető bejelentése nem személyes akció volt, hanem a miniszterelnökkel egyeztetett terv. Forrásaink arra hívják fel a figyelmet: megalakulása óta klasszikus tűzoltást folytat az Orbán-kormány, de úgy, hogy az ad hoc intézkedések, lépések illeszkedjenek a hosszú távú (nemzet)politikai stratégiához –és tartható legyen jövőre a 3 százalékos hiánycél. Orbán Viktor mindent és mindenkit „elsöpör”, ami és aki ezt akadályozza. Ez bicsaklott meg a 98 százalékos végkielégítési adóról hozott megsemmisítő AB-döntéssel. Ha nem lépnek, elúszik a BKV-s százmilliók visszaszerzése – mondják. Tegyük hozzá: az pedig kieső százmilliárdokat, és boruló 2011-es büdzsét okozhatott volna, ha az AB alkotmányellenesnek találná a magán-nyugdíjpénztári befizetések elterelését, illetve a bank-, a távközlési és az energiaszektort, az áruházláncokat sújtó különadók kivetését. Mindenesetre az, hogy Kósa Lajos, amikor június elején a görögországihoz hasonló csőd rémképét festette fel, és arról beszélt, hogy „a kényszerhelyzet miatt bizonyos gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztésére is sor kerülhet”, jelzi: Orbán és kormánya nem boszszút állt kedden az Alkotmánybíróságon a 98 százalékos döntés miatt, hanem jó előre és tudatosan készült rá, hogy zárójelbe teszi az alkotmányosságot, ideiglenes jelleggel.

– Ennek is meglesz a rezsije. Ami nem milliárdokban mérhető, hanem voksokban. Mérlegeltünk – mondta munkatársunknak egy kormányzati tényező.

Orbán Viktor június 14-én, a nyilatkozat elfogadásának napján