Új cégvezetők és holdingok
Hiába vallott Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes és Mesterházy Ernő tanácsadó ellen az országgyűlési választások előestéjén Bielek Péter, a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat vezérigazgatója, most mégis mennie kell. Vele a többi fővárosi közszolgáltató cég vezetőjének is.
– Nem egyetlen ügy, hanem botrányok sorozata rengette meg a főváros önkormányzati tulajdonban lévő cégeit az elmúlt hónapokban. Meg kellett állítanunk ezt a folyamatot – magyarázta a tömeges fejcserét Tarlós István főpolgármester, aki egyelőre nem tudott pontos számot mondani az elbocsátások nyomán fizetendő végkielégítések öszszegéről. Az új cégvezetőktől egyébként azt várja Tarlós, hogy készítsenek leltárt a gyanús ügyletekről, és keressék meg a felelősöket.
Az akció egyedül Kocsis Istvánt, a BKV vezérigazgatóját kímélte, mivel – így a Fidesz–KDNP – a közlekedési vállalat gyanús ügyleteinek sora a Kocsis előtti időkből származik. A főpolgármester emellett azt is BKV-vezér javára írta, hogy a három hónappal ezelőtti közgyűlési határozatot végrehajtva, felmondta az Alstom-szerződést. Tarlós István nem titkolta, hogy komolyan vizsgálják: miképpen köthetett a főváros ennyire előnytelen szerződést. De az is kérdéses, hogy miképpen sikerült eddig eltitkolni, hogy az Alstom metrókocsik az uniós szabványnak sem felelnek meg. Mindezek ellenére a főpolgármester megerősítette korábbi kijelentését: tárgyalni fognak az Alstommal. Még ma délelőtt.
Ugyanakkor a helyén hagyott BKV-vezér élete is nagyot fordul majd az elkövetkező hónapokban. A Fővárosi Közgyűlés tegnapi döntése nyomán ugyanis január elsejétől megalakul a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt., Vitézy Dávid vezetésével. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület ifjú – 25 éves – szóvivője a fiatalítás jegyében kerül posztjára. Tarlós István emellett tehetséges és szakmailag felkészült vezetőnek tartja, aki az elmúlt négy évben már bizonyított. A szocialisták ezzel szemben arrogáns politikai döntésként értékelték a kinevezését, amely Horváth Csaba frakcióvezető szerint súlyos károkat okozhat a városnak. A 150 millió forintból létrejövő holding feladatai közé a stratégiaalkotás és a nagyberuházások levezénylése mellett a hálózat- és menetrendalkotást, a tarifakalkulációt, a jegy- és bérletnyomtatást, a forgalomirányítást, az útfelújítás, sőt a fizetőparkolás felügyeletét is besorolták. A BKV alól viszont az autóbuszágazatot is kiszerveznék, legfőképpen azért, hogy Budapest mentesüljön 1100 új busz beszerzésétől. A BKV-ra így csupán a kötött pályás tömegközlekedés üzemeltetése marad.
A BKK tulajdonosai között egyébként az államot is szívesen látná a főpolgármester.
Új holding látja el a jövőben a városüzemeltetési feladatokat is. A százszázalékos fővárosi tulajdonban lévő közműcégeket tömörítő Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) létrehozását a minőség javításával és a költségek csökkentésével indokolta az új városvezetés. Az LMP indítványát, miszerint egy ilyen horderejű döntést jó lenne még egy kicsit érlelni, a Fidesz–KDNP lesöpörte az asztalról, mint ahogy az MSZP devizahiteleseket segítő javaslatát sem tárgyalták.
Megszavazták viszont az új bérpolitikai irányelveket, amely hat fizetési kategóriába sorolja az önkormányzati cégek vezetőit, vezérigazgatótól csoportvezetőig. A havi alapbér összege 500 ezer és 1,6 millió között lehet a jövőben, amelyhez szolgálati gépkocsi használata társulhat. Ennek értelmében Vitézy Dávid, illetve a BVK-t irányító László György – a Főtáv korábbi kommunikációs igazgatója – havi 1,6 millió forintot vihet haza alapbérként, amelyhez további 40 százalékos teljesítményjutalék jár. Az indoklás szerint az új bértábla meglehetősen visszafogott, hiszen a vegyes tulajdonú közműcégek vezetői – pédául a Főgáz első embere – 3,1 milliót vihet haza havonta, míg az MNV, az MFB, vagy éppen a MÁV főnökeit 3,6 millió illeti.
