Ezt a meglepő következtetést szűrte le az előző napi eseményekből Szijjártó Péter, Orbán Viktor szóvivője, aki szerdán a leghatározottabban közölte, hogy eszük ágában sincs visszavonni az AB hatáskörének csorbítására vonatkozó előterjesztést.

Kitartanak amellett is, hogy változatlan formában terjesszék be a végkielégítések 98 százalékos megadóztatásáról szóló törvényt, amit kedden az Alkotmánybíróság egyhangú határozatban semmisített meg.

Gatter László, a Fővárosi Bíróság elnöke úgy érzi, hogy ez a szijjártói logika nem szolgálja a jogállamiságot, és részben a történtek miatt tegnap lemondott tisztségéről. Lövétei István alkotmányjogász sem osztja a szóvivő gondolatmenetét, ő inkább fordít rajta, így: attól még alkotmányellenes marad a majdan benyújtandó, változatlan tartalmú törvény, hogy azt az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja. Szerinte a Fidesz teremtette helyzetnek nincs kedvező kimenetele, s nincs fórum, ahová jogorvoslatért fordulni lehetne.

Lehet viszont bízni talán a „tekintély” súlyában. Ez vezethette az MSZP-t és az LMP-t arra, hogy most először közösen lépjenek fel: levélben kérik Schmitt Pált, hogy emelje fel szavát a jogállamiságot ért támadások ellen. Sok esélyük, megjósolható, nincs: az államfő annak idején magabiztosan vallotta, hogy nem éri majd presztízsveszteség, mert a 98 százalékos adó nem alkotmányellenes.

„Ez a jogállam elég kockázatos felfogása” – Gatter László lemondott a Fővárosi Bíróság elnöki posztjáról