A KDNP még nem vágta magát vigyázzba a Fidesz előtt
– Nem volt egyeztetés erről a Fidesz és a KDNP között, sem mielőtt Lázár János frakcióvezető úr a bejelentést megtette, sem azóta – nyilatkozta lapunknak a kereszténydemokraták parlamenti frakcióvezetője, hozzátéve: azután alakítják ki álláspontjukat, ha megtörtént az egyeztetés. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy ez mikor lesz. Megjegyezte: van logikája annak, hogy azok a tilalmak, melyek a népszavazási kérdéskört érintik, legyenek érvényesek az Alkotmánybíróság működésére is. Lapunk felvetésére, hogy ha változatlan formában szavazzák meg ismét a különadóról szóló törvényt, azaz visszamenőleges hatállyal, az nyilván alkotmányellenes lesz. Harrach Péter megismételte: akkor lesz hivatalos álláspontjuk, ha megtörténik a Fidesszel az egyeztetés.
Előzetesen Szijjártó Péter sajtótájékoztatón azt mondta: „Jó reményekkel lehetünk az iránt, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői egytől egyig mellé állnak majd ezeknek a jogszabálytervezeteknek”.
A miniszterelnöki szóvivő szerint csak az ellenzéki pártok, közülük is leghangosabban az MSZP vitatja a kormány azon célját és az emberek azon döntését, hogy a botrányos végkielégítések korszakát le kell zárni. Véleménye szerint az MSZP valószínűleg azért tiltakozik hangosan, mert a párt soraiból és holdudvarából kikerülő vezetők érintettek. Szijjártó Péter példákat is hozott a megfogalmazása szerint „pofátlan” végkielégítésekre: megemlítette, hogy tárcavezetői pályafutását befejezve 6,6 millió forintot kapott a volt miniszterek közül például Gráf József, Herczog László, Kiss Péter és Szekeres Imre. 3,3 millió forint juttatást kapott például Balázs Péter, Hónig Péter, Juhász Gábor, Molnár Csaba, Oszkó Péter, Szabó Imre, Székely Tamás, Varga István és Varga Zoltán. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél (MNV) szolgálatot teljesítő Szilvásy György főigazgatónak információik szerint elbocsátása után több mint 20 millió forintot fi zettek ki. Az ugyancsak volt MNV-s Benedek Fülöp pedig, úgy tudják, több mint ötmillió forintot kapott. „Az sincs rendben, hogy a MÁV-nál, ahol éves szinten több tízmilliárdos veszteséget halmoznak fel, az idei évben volt olyan vezető, aki elbocsátáskor, illetve távozáskor 30 millió forintos végkielégítés kapott” – sorolta.
– Ideiglenes megoldásról van szó, az új alkotmány kidolgozásáig. Ez folyamatban van, sok javaslat érkezik, ezeket mérlegelni kell. Nem tudok nyilatkozni arról, hogy konkrétan mi szerepel az új alkotmányban – így válaszolt Szijjártó Péter lapunknak arra a kérdésére, hogy a visszamenőleges hatály intézménye szerepel-e az új alaptörvényben.
– A jelenlegi alkotmányban található alapjogi szabályozás összességé ben megfelel a jogállami kritériumoknak, alkalmas arra, hogy azt tekintsük kiindulópontnak – ezt tartalmazza az a koncepció, amit a parlament alkotmány-előkészítő bizottságaGulyásGergely (Fidesz) által vezetett alapjogi munkacsoportja készített. A munkacsoport alkotmányban rögzítené a visszamenőleges hatályú rendelkezések tilalmát. A munkacsoportban – információink szerint – ezt a kérdést illetően nem fogalmazódott meg különvélemény. Vagyis ezt terjesztik az alkotmányelőkészítő bizottság elé.