A Fidesz kiiktatja az Alkotmánybíróságot
Két héten belül a Fidesz és a KDNP változatlan tartalommal ismét megszavazza az Országgyűlésben a 98 százalékos különadóról szóló törvényt – mégpedig visszamenőleges hatállyal. Arról a törvényről van szó, melyet az Alkotmánybíróság éppen kedden semmisített meg.
S hogyan?
„Engedjék meg, hogy bejelentsem, a mai napon kezdeményezem az alkotmány módosítását, az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását, és benyújtjuk az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény módosítását” – közölte Lázár János tegnap a Miniszterelnökségen tartott sajtótájékoztatón, pár órával az AB döntése után. Emlékeztetett:Magyarországon 2010 tavaszán az emberek arra szavaztak, hogy annak a pazarlásnak véget kell vetni, mely a Gyurcsány-korszakot jellemezte, amikor „tisztességtelenül, pofátlanul” százmilliós állami végkielégítéseket fizettek ki állami-önkormányzati vagyonokat csődbe vivő vezetőknek.
– Ennek a gyakorlatnak első körben úgy tudtunk véget vetni, hogy megalkottuk a végkielégítésekre vonatkozó 98 százalékos különadóról szóló törvényt. Tudomásul vesszük, hogy az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a jelenlegi alkotmány szabályozása szerint ez az elképzelésünk nem felel meg az alkotmányosság próbájának. De számunkra ez azt bizonyítja, hogy a régi alkotmány nem képes az embereknek megfelelni, nem képes az emberek életviszonyait szabályozni, nem képes arra, hogy az emberek hétköznapi problémáira megfelelő választ adjon – mondta Lázár János, hozzátéve, ezért élnek a kezdeményezésekkel. Meggyőződésük szerint ugyanis a közérdek áll szemben a magánérdekkel. – Az elmúlt hat hónapban – tette hozzá – egymilliárdot spóroltak meg az országnak a 98 százalékos különadóval. (Emlékeztetőül: az APEH tájékoztatása szerint keddig 3,1 millió forint folyt be e jogcímen hozzájuk.)
Lázár János az AB döntését úgy kommentálta: az Alkotmánybíróság kényszerűségből mondta azt, amit mondott, nem vitatva a törvény társadalmi célját. – Ennek jegyében javaslom az Országgyűlésnek, hogy soron kívül módosítsa az alkotmányt: az Alkotmánybíróság azokban a kérdésekben ne rendelkezzen kompetenciával, vizsgálati jogosultsággal, alkotmányossági kontroll lehetőségével, amiről nem lehet népszavazást tartani. „Ha a nép nem dönthet egy kérdésről, akkor nincs joga az Alkotmánybíróságnak sem. Ez nagyon fontos elv lesz a jövőre nézve. Egyedül az Országgyűlés, a szuverenitás letéteményese határozhat az emberek pénzéről, ha az emberek olyan döntést hoznak, hogy átruházzák ezeket a döntési kompetenciákat a parlamentre”. Tehát: költségvetési, költségvetés-végrehajtási kérdésekben, központi adónemek, illetékek, vámok, helyi adók központi szabályozását illetően nem lehet népszavazást tartani. Egy módosítás lesz, a tilalmi listát kiegészítik a járulékokkal.
– A választói akaratnak igyekszünk megfelelni, bízom benne, hogy sikerül az alkotmányos körülményeket megteremteni ehhez – fogalmazott a frakcióvezető.
Lapunk kérdésére, hogy az Alkotmánybíróság éppen a visszamenőleges hatályt találta alkotmányellenesnek és semmisítette meg a 98 százalékos különadóról szóló törvényt, Lázár János úgy válaszolt: „Igen. De most hozunk egy új törvényt, amiben azt mondjuk, hogy ennek a felülvizsgálatára az Alkotmánybíróságnak nincs lehetősége. Nem adunk vissza egy fillért sem. Az adott adóévtől kezdődően, január elsejétől lesznek érvényesek a rendelkezések”. Egy felvetésre Lázár János elismerte: ha az AB nem minősítette volna alkotmányellenesnek a 98 százalékos különadót, akkor nyilván nem álltak volna elő egy ilyen kezdeményezéssel. Munkatársunk kérdésére elmondta, tájékoztatta Orbán Viktort arról, hogy elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy a különadó rendszere fennmaradjon. A miniszterelnök „tökéletesen egyetértett” a helyzetértékelésével, és támogatásáról biztosította. Arra, hogy minden esetben módosítani fogják-e az alkotmányt, ha az AB olyan döntést hoz, amely nem lesz a Fidesz eredeti elképzelésének megfelelő, úgy reagált: „Nem a mi elképzelésünknek felelt meg az eredeti törvényjavaslat, hanem azoknak, akik úgy döntöttek, hogy Magyarországon még soha nem látott mértékű változás legyen”.
„Igen, jól érti.” Így válaszolt a frakcióvezető egy újságírónak, ezzel megerősítve: a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos, hétfőn elfogadott törvények esetén sem lehet sem előzetes normakontrollt, sem alkotmánybírósági felülvizsgálatot kérni. Arra, hogy ez azt is jelenti-e, hogy így az MSZP által a magánnyugdíjpénztárak ügyében elindítani szánt népszavazás nem lenne lehetséges, a Fidesz-frakcióvezető azt válaszolta: „igen, ez ezt jelenti”. Hozzátette viszont: túlzás lenne azt állítani, hogy most e döntés miatt nem lesz adott esetben népszavazás. A tilalmi felsorolás kiegészítése a járulékokkal csak egy pontosítás a részükről, az AB ugyanis következetes volt az elmúlt 20 évben, és az adók alatt a járulékokat is értette, amikor arról döntött, hogy egy-egy kérdésben van-e helye népszavazásnak.
