Legfőbb ügyész: Polt és Belovics neve a kalapban
Lázár János megfontolásra javasolta Schmitt Pál köztársasági elnöknek, hogy legkésőbb november végén válassza meg az Országgyűlés az új legfőbb ügyészt, hogy „gördülékeny legyen” az átadás-átvétel. Kovács Tamás mandátuma december 13-án jár le, mert hetvenéves lesz. A fideszes parlamenti frakcióvezető tegnap a Sándor-palotában folytatott megbeszélés után közölte: az államfő a legfőbb ügyész személyéről a jelölési folyamatba be kívánja vonni a parlamenti pártokat, kíváncsi a véleményükre „a korábbiakkal ellentétben”. (Ezzel Schmitt elődje, Sólyom László sokat bírált jelölési gyakorlatára utalt a frakcióvezető. Ő ugyanis nem volt hajlandó alkudozni a pártokkal a jelöltjei személyéről.) A Fidesz „köszöni a lehetőséget, élni kíván vele, amikor érdemben tudnak nyilatkozni, fel fogják keresni újra az elnök urat”. A Fidesz-frakció ülésén tegnap nem került szóba, ki legyen Magyarország következő legfőbb ügyésze – közölte Lázár János, hozzátéve: minden erről szóló találgatást károsnak, az ügyészi szervezetre nézve pedig kifejezetten károsnak tart.
A Fidesszel történt egyeztetés alapján a KDNP-nek nem önálló, hanem a frakciószövetséggel közös főügyészjelöltje lesz. Arra, hogy az államfő említett-e olyan neveket, akik esetleges legfőbbügyész-jelöltek lehetnek, Harrach Péter frakcióvezető a Schmitt Pállal folytatott megbeszélés után azt mondta: „ő nem említett nevet. Még folynak az egyeztetések és vannak lehetséges jelöltek”. Egy másik kérdésre, hogy Polt Péter neve elhangzott-e az egyezetésen, Harrach Péter úgy reagált: „elhangzott többek között az övé is, és mint lehetőség, Belovics Ervin főügyészhelyettes neve is megjelent”, de konkrétan semmilyen jelölés nem történt.
Lapunk fi deszes források alapján márt írt róla: Polt Péter a legesélyesebb a posztra. De fideszesek szerint is meg lehetne gondolni, hogy „egy elszámoltatási folyamatban nem lenne-e szerencsésebb olyas valakit jelölni, aki pártpolitikailag teljesen semleges. Ezért vetődhet fel Belovics Ervin neve is”. Az viszont szinte biztos, hogy az új legfőbb ügyész mandátuma már hat helyett kilenc évre szól, és eltörlik a legfőbb ügyész interpellálhatóságát. Lázár János ugyanakkor azt mondta: már körvonalazódik olyan terv a kormánypárti oldalon, amely tavasztól több „kérdezési jogosítványt adna” az ellenzéknek a T. Házban.
Az ellenzéki pártok sem neveztek meg legfőbbügyész-jelöltet tegnap a Sándor-palotában. A Mesterházy Attila MSZP elnököt elkísérő Bárándy Gergely azt mondta: aktuálpolitikai érdekek húzódnak a legfőbb ügyész státuszának megváltoztatása mögött. Ha most megválasztják az új legfőbb ügyészt, a Fidesz addig tarthatja hivatalban, ameddig a nyugdíjkorhatárt el nem éri. A Jobbik sem ért egyet azzal, hogy a legfőbb ügyészt kilenc évre nevezzék ki, hogy kétharmaddal válassza meg a parlament, és hogy ne lehessen interpellálni. Balczó Zoltán alelnök szerint „ezzel az ügyészség az önálló hatalmi ágat jelentő bíróság szintjére emelkedne”. Schiffer András a konzultáció után azt mondta: az LMP nem tesz javaslatot a legfőbb ügyészre. De azt kérik, hogy az államfő politikailag kikezdhetetlen embert javasoljon, hogy ne merülhessen fel a pártosság vádja, mert ez a megalapozott elszámoltatási eljárások legitimitását is aláásná.
Az ellenzék népszavazást szeretne
Ha elfogadhatatlan új alkotmányt terjeszt a kormányzó többség a parlament elé, akkor szükséges az, hogy „a nép mondja ki a végső szót a magyar alkotmányról”. Vagyis népszavazás legyen az alaptörvényről –mondta tegnap Mesterházy Attila MSZP-elnök az államfőnél. Balczó Zoltán Jobbik-alelnöknek is az a véleménye, hogy az új alkotmányt népszavazással kellene elfogadni.
Schiffer András is fontosnak nevezte ezt, de az LMP számára az is elfogadható lenne, ha az új alkotmány hatályba lépését egy következő parlamenti ciklus megerősítéséhez kötnék. A határon túli magyarok valamilyen szintű szavazati jogának garantálását külön kiemelte Harrach Péter (KDNP) és Balczó Zoltán (Jobbik) is. Emellett síkra szálltak a családvédelmi garanciák, a házasság intézménye mellett, amelyet szerintük csak a különneműek nél lehetne értelmezni. A Jobbiknak a magzati élet védelmének alkotmányos garanciája, a KDNP-nek a vasárnapi munkaszüneti nap biztosítása is fontos volt.
Az MSZP szeretné, ha az emberi méltósághoz való jog is bekerülne az új alkotmányba. És a világnézeti semlegesség megjelenne az új alaptörvényben, a Szent Korona-tan viszont nem. Arra kérték a köztársasági elnököt, hogy az alkotmányról szóló vita ne torkolljon „terméketlen háborúskodásba”, mert – véleményük szerint – mindenkinek érdeke, hogy időálló alaptörvény készüljön. Schiffer András is azt emelte ki:
nem szeretnék ha az abortuszvita vagy a házassággal kapcsolatos kérdések körül ideológiai háborúskodás alakulna ki. Jó lenne elkerülni, hogy az új alkotmány olyan elemeket tartalmazzon, amelyek elfogadhatatlanok fontos világnézeti tudásközösségek számára. Az LMP szorgalmazta az államfőnél, hogy az alaptörvénynek része legyen az állampolgári részvétel, valamint a lakhatáshoz való jog. (Cs. I.)
