Borítékolható? Ma dönt az AB a különadóról
Nyilvános teljes ülésen hirdet ma határozatot az Alkotmánybíróság (AB) a közszférában idén kifizetett, kétmillió forint feletti végkielégítéseket visszamenőleg terhelő 98 százalékos különadó ügyében.
Az érdekképviseletek és magánszemélyek sorának a büntetőadó bevezetését kifogásoló beadványait az AB soron kívül bírálja el annak érdekében, hogy a jogszabály esetleges megsemmisítése esetén senkinek ne kelljen a korábban jóhiszeműen felvett összeg nagy részét indokolatlanul adóként befizetnie. Emlékeztetőül: a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójáról is rendelkező pénzügyi csomagot augusztus 13-án hirdették ki a Magyar Közlönyben, ám a végkielégítéseket – beleértve a természetbeni juttatásokat – sújtó elvonásokra vonatkozó szabály csak október 1-jén lépett hatályba, attól kezdődően az elbocsátott dolgozót megillető járandóságok kétmillió feletti része után megállapítandó 98 százalékos adót a munkáltatónak le kellett vonnia. Aki végkielégítés címén ennél korábban jutott nagyobb összeghez, annak az adófizetési kötelezettséget október 31-ig önbevallással kell teljesítenie.
Mindössze 3,1 millió forint érkezett tegnapig a magánszemélyeket terhelő különadó-bevételi számlára – tudtuk meg hétfőn az APEH-től. Az adóhatóság tájékoztatása szerint az október 1-je után számfejtett végkielégítéseknél a különadó alapja és az adó összege a kifizetői elszámolásokban szerepel, így azt a magánszemélytől levonták és már be is fizették. A 2010. január 1-je és szeptember 30-a között megszerzett bevételekkel összefüggésben a kifizető azonban nem különadó-előleget, hanem csak személyi jövedelemadót és egyéni járulékot vont le, amit a törvény különadóelőlegnek minősít. A kétmillió feletti végkielégítések esetén a kifizetőnek az adóhivatal számára legkésőbb november 12-ig helyesbítést kell benyújtania – emiatt az APEH még nem is tud információval szolgálni, hogy a változás összességében hány embert érinthet –, míg a magánszemély részére helyesbített adó- és járulékigazolást kell kiadnia. Az igazolás tartalmazza a különadó alapját, a fizetendő különadót, a különadó-előlegnek minősülő levont összeget és a különadó még megfizetendő öszszegét. Ezen igazolás alapján a magánszemélynek a levont előlegek figyelembevételével a még megfizetendő különadót október 31-ig, vagyis e hét vasárnapig kell lerónia.
Az elvonás nemcsak a kiugróan magas jövedelmű személyeket sújtaná, hanem a középvezetőket, sőt a több évtizedes munkaviszonnyal rendelkező diplomásokat is. A köztisztviselők és a közalkalmazottak esetében ugyanis húsz év után összességében másfél évnyi fizetés járhat, s ha valaki mind össze 150 ezer forintot keresett, az 2,7 milliós végkielégítést kaphat. Így az intézkedés vesztese lehet egy önkormányzat osztályvezetője vagy egy általános iskola igazgatója éppúgy, mint egy állami vagy önkormányzati tulajdonú vállalat középvezetője vagy akár beosztott mérnöke is. A központi államigazgatásban viszont a kormánytisztviselői törvény hatályba lépése óta legfeljebb kéthavi végkielégítés adható. Aki azonban az előző kormány regnálásának utolsó pillanataiban távozott, annak a járandósága könnyen túlléphette a kétmilliós határt.
Kérdéses persze, hogy az AB ma miként dönt. Egyes vélemények szerint a testület tényleges függetlenségének próbája, hogy – saját korábbi döntéseivel szembehelyezkedve – alkotmányosnak találja-e a büntető adót. A testület korábban kimondta ugyanis, hogy „valamely adótörvény módosítása okozhat hátrányt az adóalanyok számára, ennek az alkotmány 2. § (1) bekezdéséből eredő alkotmányos korlátja a visszaható hatály tilalma és a megszerzett, határozott időre szóló adókedvezményeknek védelme”.
A „visszaható hatály tilalma” a kormányt is zavarhatta, ezért még július elején az Alkotmány módosítására irányuló javaslatot nyújtottak be, amit a parlament augusztus 11-én – a Fidesz, a KDNP és a Jobbik képviselőinek támogatásával – fogadott el. E szerint a „jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében törvény, az adott adóévtől kezdődően, külön mértékű kötelezettséget állapíthatmeg”. Szakértők ezzel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy az AB-t még az alaptörvény megváltoztatása sem feltétlenül köti, ha annak új rendelkezése nyilvánvalóan ellentétes a jogállam kialakult és hagyományos alapértékeivel. A visszamenőleges hatályú törvényhozás egyike az ilyen hagyományos értékeknek.
Annak meghatározásával pedig, hogy mi tekinthető „jó erkölcsbe ütközőnek”, még az előterjesztés indoklása is adós marad, és csupán annyi derül ki: „az adó mértékének meghatározását a törvényhozó szabad belátására” bízzák. A büntető adót bevezető törvénycsomag sem segít a tisztánlátásban, mert ott a jó erkölcsről szó sem esik. A különadót ott már kizárólag a társadalom igazságérzetére hivatkozva indokolják, ám ennek bővebb kifejtésétől a tervezetet jegyző Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter eltekintett. Így el kell fogadnunk, hogy a kormány álláspontja szerint az állami szférából menesztett munkavállalók számára kétmilliónál több pénzt csak „jó erkölcsbe ütköző módon” lehet kifizetni.
Az alkotmánybírákat ez a jogértelmezés természetesen nem köti, hiszen több olyan határozatot is hoztak, amely szerint az adózás nem jelenthet aránytalanul nagy elvonást. „Alkotmányellenessé abban az esetben válhat az adó mértéke, ha az diszkriminatíve nyer meghatározást, vagy pedig olyan nagyságot ér el, hogy a nyilvánvalóan eltúlzott mérték már minőségi kategóriává; aránytalanná és indokolatlanná”, vagyis „elkobzó” jellegűvé válik – derül ki egy 2008-as határozatból. Miután a 98 százalék ebből következően nem adó, hanem inkább sarc, arra a testület tagjai valószínűleg most sem mondhatnak igent.
Más a véleménye Schmitt Pál államfőnek, aki augusztusban lapunknak azt nyilatkozta: „Tizenhárom törvényt írtam alá, alaposan megvizsgáltam őket. Hivatalba lépésem óta, tehát az elmúlt néhány napban kizárólag ezzel foglalkoztam. Úgy látom, hogy ezek szükséges és mind a rend irányába ható törvények”. Ezek között volt az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, többek között a magánszemélyek különadóját bevezető csomag is. Arra a kérdésünkre, hogy nem jelentene-e presztízsveszteséget, ha utóbb alkotmányellenesnek bizonyulna valamelyik törvény, az államfő kijelentette: „Ezzel várjuk meg az Alkotmánybíróság állásfoglalását. Megalapozott döntést hoztam”.
