Szabadlábon védekezhet Bakonyi Zoltán, a Mal Zrt. vezérigazgatója, miután a Veszprém Megyei Bíróság kedden – elutasítva az ügyészi fellebbezést – jóváhagyta az első fokú bíróság döntését, azaz nem helyezte előzetes letartóztatásba a cégvezetőt. Kahler Frigyes, a megyei bíróság szóvivője azt mondta: az eddigi nyomozás szerint fennáll az alapos gyanú Bakonyival szemben tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt, ám a bíróság úgy ítélte meg: nem kell tartani attól, hogy a cégvezető tanúkat befolyásolna.

Lebontják az életveszélyessé nyilvánított házakat

Miközben a megyei védelmi bizottság Kolontáron már napokkal ezelőtt elrendelte a vörös iszappal elárasztott harminckét ház elbontását – kilencet már le is dózeroltak –, addig Devecseren a lakhatatlanná vált ingatlanok sorsáról még mindig nem született döntés, eddig egyetlen bontási határozatot sem adtak ki. A késlekedésnek több oka is van. Így például a kisvárosban az áradatban megsérült 280 ház tulajdonosainak egy részét a mai napig nem sikerült utolérniük a hatóságoknak.

A vörös iszappal elárasztott ingatlanokat több szakértői csoport tagjai – statikusok, biztosítási kárbecslők, vegyi és környezetvédelmi szakemberek – is felmérték, jelentéseiket még összegzik. Azt már tudni, hogy nemcsak a statikai szempontból életveszélyessé minősített házakat kell elbontani, hanem azokat is, ahol a maró lúg beszivárgott a tartófalakba és a kötőanyagokba. A statikailag épen maradt, mintegy kétszáz épület sorsa is bizonytalan, azt a környezetvédelmi szakembereknek kell eldönteniük, hogy a lakókörnyezet rehabilitálható-e.

Ma ülnek először tárgyalóasztalhoz a vörösiszap-katasztrófa károsultjait, illetve a Mal Zrt.-t képviselő ügyvédek. A cég öt év alatt összesen másfél milliárd forintos kártérítést fizetne a károsultaknak. Magyar György – aki 300 devecseri és kolontári magánszemélyt, valamint a devecseri és a somlóvásárhelyi önkormányzatot is képviseli –kérdésünkre válaszolva közölte: ezt az összeget, illetve a több évre elhúzódó részletfizetést kizárólag az önkormányzatok szempontjából tekinti tárgyalási alapnak, a magánszemélyek esetében csak az azonnali, egy öszszegben kifizetendő kártérítésről van értelme egyeztetni.

Mint tegnap megtudtuk, valamelyest stabilizálódott a vörösiszap-ömlésben legsúlyosabban megsérült, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban ápolt, hetvenes éveiben járó beteg állapota. Az idős férfi testfelületének csaknem a háromnegyedén égési sérüléseket szenvedett, állapota továbbra is válságos.

Vörös iszapról az Európai Parlamentben

A vörös iszap okozta környezeti katasztrófáról, az unió lehetséges anyagi támogatásáról és a hulladék hasznosításának módozatairól tanácskozott tegnap Strasbourg ban az Európai Parlament plenáris ülése. Mint azt kiküldött munkatársunk, Seres Attila jelentette, a közös magyar, néppárti és szocialista kezdeményezésre napirendre tűzött kérdés vezérszónoka, Tabajdi Csaba szocialista képviselő azzal a javaslattal fordult az EU-bizottsághoz, hogy a testület módosítsa az unió szolidaritási alapszabályzatát.

Ez azért lenne fontos, mert a jelenlegi szabályzat az ipari szennyezés kérdésével nem, csupán a természeti katasztrófa következményeivel foglalkozik. Ráadásul a magyarországi katasztrófa mértéke nem éri el a szolidaritási alap által előírt szintet, ezért tanácsos lenne méltányosabb limitet megszabni. Az EP-vita során elhangzott magyar javaslat közös európai összefogást és anyagi támogatást kért a vörös iszap újrahasznosításával kapcsolatos kutatások felgyorsítására.

Becslések szerint 225 millió tonna vörös iszap van az unió területén – ebből 50 millió tonna Magyarországon –, s az iszapban található vas, titánium és egyéb hasznos fémek kinyerésére már vannak elképzelések, ám ezek az eljárások egyelőre drágák. Közös európai pénzalappal a kutatások felgyorsíthatók lennének.