Balsai Gyurcsány ellen is nyomoztatna
Balsai István tegnap sajtótájékoztatón hangsúlyozta: ha beszerzik a még hiányzó – elsősorban nemzetbiztonsági – dokumentumokat, „a napnál világosabb lesz, hogy Gyurcsány Ferenccel szemben is el kell rendelni a nyomozást, és meg kell állapítani a felelősségét”. Balsai ugyanakkor elismerte, hogy olyan konkrét dokumentum, amely „fogást jelentene” Gyurcsányon, jelenleg nincs, így a volt miniszterelnök elleni eljárás lehetősége egyelőre – ahogy fogalmazott – logikai következtetéseken alapul.
A volt kormányfőn kívül Balsai Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány, valamint közbiztonsági helyettese, Lapid Lajos, továbbá Szabadfi Árpád akkori országos rendőrfőkapitány-helyettes és Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori parancsnoka felelősségét is felvetette. Hangsúlyozta azonban, hogy sem ő, sem a munkatársai nem tekinthetők nyomozóhatóságnak. A tegnap nyilvánosságra hozott vizsgálati részjelentés szerint a volt főrendőrök ellen „nyomozás elrendelésére az elöljárói intézkedés elmulasztása katonai bűncselekményének alapos gyanúja képezhet reális alapot”.
Balsai ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a 2006. őszi események kapcsán elrendelt nyomozások nem vezettek eredményre, bár szerinte a rendőri fellépés október 23-án reggeltől kezdve jogellenes volt. Ezért újra kell majd indítani az eljárásokat – közölte –, mert a cselekmények nem évültek el, s ehhez jelentős dokumentáció áll rendelkezésükre. A Rebisz 2006. október 23-i lőszerfelhasználását is bemutatta a miniszterelnöki megbízott. E szerint 1164 könnyfakasztó gránátot, csaknem 1200 gumilövedéket, valamint 581 vadásztöltényt és tíz kombinált hang-fény gránátot lőttek ki.
Bírálta Balsai a büntetés-végrehajtás és a bíróságok akkori működését is. A politikus példaként említette azt, hogy az elsőfokú eljárásokban előzetes letartóztatásba helyezett 147 ember ügyében másodfokon 144 esetben változtattak – enyhítettek – a döntésen. Országgyűlési képviselőnek nem tiszte a bíróság működését minősíteni – mondta –, de az elgondolkoztató, ha „147-ből 144-szer tévednek”. Ezzel kapcsolatban idézte Frech Ágnesnek, a Fővárosi Bíróság büntetőkollégiuma vezetőjének korábbi nyilatkozatát, aki azt mondta, szerinte a nyomozási bírák a tömegesen érkező ügyek nyomása, a helyzet különlegessége okán azt érzékelték, hogy a társadalmi rend helyreállítása érdekében a bíróságnak is tennie kell valamint. „Ilyen típusú bírósági okfejtésre nagyon régen, 1956 után a népbíróság előtt került sor”, reagált Balsai István.