A büntető jogszabályok módosítását célzó újabb törvénycsomagot állított össze a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Nyomozó, ügyész vagy bíró legyen a talpán, aki mindezt képes követni, hiszen egyetlen év alatt csupán a Btk. legalább tíz alkalommal változott. Igaz, a javaslatok egy része mindössze a hatályos törvényszövegben található pontatlanságok – sőt, helyesírási hibák – kiigazítására irányul, számítani kell azonban néhány érdemi változásra is.

Aki megszegi a házi őrizet vagy a lakhelyelhagyási tilalom szabályait, azt legrosszabb esetben letartóztatják, de a dolgot esetleg meg lehet úszni némi bírsággal is. A büntetőpolitika fokozódó szigorának újabb jele, hogy ez a magatartás önálló bűncselekménnyé válik, amit egy évig terjedő börtönnel sújthatnak majd. Ha tehát a gyanúsított eltűnik a házi őrizetből, a jövő januártól hatályba lépő tervezet szerint újabb vádat akaszthatnak a nyakába.

A Btk. többi módosítását részben az uniós joggal való összhang megteremtése indokolja. Így változnak a környezetkárosítással kapcsolatos rendelkezések, például az unió által védettnek tekintett szervezetek elpusztítását is büntetni fogják, emellett kisebb mértékben módosulnak a radioaktív, illetve az ózonkárosító anyagokkal kapcsolatos visszaélés szabályai.

A büntetőeljárásról szóló törvénynél is hasonló a helyzet, mert uniós követelmény, hogy a magyar bíróságnak az ítélet meghozatala előtt tájékozódnia kell, hogy a vádlott ellen más közösségi államban nem szabtak-e ki korábban valamilyen ítéletet. Ha a bíró ezt elmulasztja, az a javaslat szerint akár perújítási ok is lehet. Azt pedig az Alkotmánybíróság (AB) írta elő, hogy módosítani kell az adatkezelésre vonatkozó szabályokat. Az AB-határozat leszögezi: amennyiben a tanú azt kéri, hogy az adatait senkinek ne adják ki, a kívánságát kötelező teljesíteni, míg ma a hatóságoknak mérlegelési joguk van.

Még tavaly nyáron ugyancsak az AB mondta ki, hogy az ügyésznek részt kell vennie valamennyi bírósági tárgyaláson, ellenkező esetben közvádlói feladatainak nem tud eleget tenni. Az ügyész távolmaradását lehetővé tevő rendelkezéseket – amelyek szerint jelenléte elsősorban az öt évnél súlyosabb börtönnel fenyegetett bűncselekményeknél, illetve a vádlott letartóztatása esetén kötelező – az alkotmánybírák 2010. december 31-i hatállyal megsemmisítették, most pedig a büntetőeljárási törvény néhány más pontját is ennek megfelelően kívánják módosítani.

Az egész csomagnak egyébként ez a legdrágább eleme. Már az alkotmánybírósági döntés tavalyi kihirdetése után kiszámolták: ahhoz, hogy az ügyészség kivétel nélkül minden tárgyaláson képviseltesse magát, kétszáz ügyészt és húsz írnokot kell felvenni. Ennek bérköltsége jövőre 1,8 milliárd forintot tesz ki, míg az új emberek elhelyezéséhez szükséges feltételek megteremtéséhez még kétmilliárd forint többletforrás kellene.