Reped a gát, még áll a fal
Tovább romlott a múlt heti vörösiszap-katasztrófában megsérült ajkai zagytározó északi gátfalának állapota, az elmúlt napokban újabb rések keletkeztek a védművön, a korábban kialakult repedések pedig másfél centiméterrel szélesedtek. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a csütörtöki bejáráson kijelentette: a gátfal menthetetlen, nagy valószínűséggel le fog omlani. Hozzátette ugyanakkor, hogy a veszélyhelyzet ma már jóval kisebb, mint korábban, mivel elkészült az új kolontári védőgát, ami egy esetleges újabb iszapömlés során megvédené a Tornapatak mentén fekvő településeket.
A bejáráson – Illés Zoltán kérésére – részt vett Baksa György, a timföldgyár korábbi, 2002-ben menesztett vezérigazgatója. Ő kérdésünkre válaszolva azt mondta: pusztán szemrevételezéssel nem lehet megállapítani, hogy a tízes tározóban túltöltötték-e a vörös iszapot, illetve az elmúlt hónapokban végeztek-e illegális gátmagasítást, ám szerinte a cégnél lefoglalt dokumentumok alapján bizonyosan kideríthető, hogy történt-e szabálytalanság.
Az államtitkár megmutatta a sajtó képviselőinek a timföldgyár 10/A jelű zagytározóját – amely egyébként jóval kisebb méretű, mint a megsérült tízes kazetta –, s itt péntektől a működés során keletkező vörös iszapot helyezik majd el, Bakondi György katasztrófavédelmi kormánybiztos döntése értelmében ugyanis ma déltől újraindítják a termelést a katasztrófát okozó ajkai timföldgyárban. Illés szerint a jelenlegi termelési módszerrel a timföldgyár egy év alatt feltöltené az ideiglenesen kijelölt tározót, így elengedhetetlen egy olyan új, korszerű technológia bevezetése, amellyel jelentősen csökkenthető a melléktermékként képződő vörös iszap mennyisége.
Tili Károly, Kolontár polgármestere úgy látja: tíz nappal a katasztrófa után sokat változott a helyiek véleménye arról, hol kívánják folytatni az életüket. Kérdésünkre válaszolva elmondta, a kitelepítés ideje alatt minden este falugyűlést tartottak az ajkai sportcsarnokban, ahol egyre többen nyilatkoztak úgy: a tragédia ellenére nem költöznek el a faluból.
– Egyelőre csak annak a kilenc kolontári lakosnak a döntését ismerjük, akinek a háza az újonnan épült gát és a Torna-patak között található: ők mindannyian beleegyeztek otthonuk ledózerolásába, egyúttal jelezték, hogy hajlandók beköltözni a település másik részén kialakítandó, várhatóan decemberre elkészülő lakóparkba – mondta a polgármester, aki hozzátette: a hét végén felmérik, hogy a hídon túli, szintén elbontásra ítélt ingatlanok tulajdonosai közül kik akarnak Kolontáron maradni.
Az új védmű és a patak között álló kilenc ház közül eddig csak egyet dózeroltak el, a további nyolc elbontása azért csúszik, mert a devecseri jegyző – legalábbis csütörtök délutánig – még nem tudta kiadni a bontási határozatokat. Mint megtudtuk, ez rövidesen megtörténik.
Miközben a kolontáriak örülnek, hogy visszatérhetnek falujukba, az LMP – éppen a lakosok érdekeire hivatkozva – elsietettnek tartja a kitelepítés feloldását. Az ökopárt arra szólította fel az illetékes szerveket, hogy a lakosság visszaköltöztetésénél legyenek sokkal körültekintőbbek, mivel a hivatalos és a greenpeace-es mérések szerint is a szálló por mennyisége a határérték felett van a térségben, ami tartós egészségkárosodást okozhat. Ugyanakkor a Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak mérése szerint a porszennyezettség Kolontáron és Devecserben nem lépi túl az egészségügyi határértéket.
Közös levélben kér segítséget a magyar állampolgároktól a vörösiszap-katasztrófa károsultjai számára Schmitt Pál köztársasági elnök és Orbán Viktor kormányfő. A Magyar Kármentő Alapba történt felajánlások összege csütörtökön délelőtt 11 óráig már meghaladta a 200 millió forintot. A Közép-európai Egyetem 1,5 millió forintot utalt át a Magyar Kármentő Alap számlájára.
