Módosító javaslatok tömkelegét nyújtották be a pártok a médiaalkotmányként ismert fideszes törvényjavaslathoz. A jelek szerint hiába: kivétel nélkül csak az L. Simon László, a parlament kulturális bizottságának fi deszes elnöke által jegyzett változtatásokat engedték tovább a bizottságok. – A Fidesz-frakció álláspontja alapján az én módosító indítványaimat fogja elfogadni hétfőn a parlament – erősítette meg lapunknak a bizottsági elnök, aki szerint a szakmai szervezetek és az ellenzék javaslatait is tükrözik a módosítói.

Ami nem változott a júniusban benyújtott szöveghez képest: hatálya valamennyi ma ismert médiumra kiterjed, ideértve a nyomtatott és elektronikus sajtót, az internetes hírportálokat. Ami viszont újdonság: a módosított preambulum szerint az Országgyűlés nemcsak a szólás szabadságát ismeri el, hanem immár a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát is.

Jó hír a bloggereknek, hogy az eredetihez képest leszűkítették a törvény hatályát, így az internetes felhasználói tartalmakra immár nem vonatkozik – blogokra, fórumokra sem, és a külföldi tartalomszolgáltatókra is csak akkor, ha alapvetően Magyarországra irányul a szolgáltatásuk, illetve ha „folyamatos kapcsolatot tartanak a magyar gazdasággal”. Ugyancsak L. Simon módosítása nyomán kiveszik azt a passzust, amely szerint „mindenkinek joga van a média útján közzétenni véleményét”. Ez ellen a szocialisták tiltakoztak, ugyanakkor L. Simon László szerint itt csak annak tisztázásáról van szó, hogy senkinek nincs alanyi joga arra, hogy követelje bármiyen médiumban való szereplését, véleménye közzétételét.

A szolgáltatók kötelező hatósági regisztrációját – a szakma tiltakozása nyomán – kiveszik a szövegből, vagyis nem kell a bloggereknek sorban állniuk a médiahatóságnál.

A sajtó információforrásainak védelmét szabályozó részbe bekerült egy szűkítés, miszerint ez államtitoksértés esetén nem áll, vagyis ilyen esetben fel kell fedni az informátort. Az ugyancsak sokat bírált kötelező válaszadási jogot is átírták: elálltak a véleményhelyreigazítástól, és a ma is hatályos sajtó-helyreigazítási szabályokat viszik tovább, csak szorosabb határidőkkel.

A tartalomszolgáltatók tájékoztatási kötelezettségeit is felülvizsgálta a Fidesz – ez volt a másik, széles körben vitatott pont –, már csak a szolgáltatók összességé re fogalmaznak meg általános kötelezettséget, a fontos közéleti eseményekről való híradás „csak” a tájékoztatási tevékenységet végzőkre lesz kötelező (tehát például a főzőcskézős műsorokra nem), a híradás elmulasztását viszont az eredeti tervekkel szemben nem szankcionálják. A jövő héten tehát várhatóan ezeket a módosításokat fogja jóváhagyni a parlamenti többség; a két hét múlva esedékes zárószavazásig jelentősebb változás L. Simon László elmondása szerint már nem várható.

Csalódott az EBESZ médiabiztosa

Lapunk kérdésére Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadság-képviselője úgy reagált a Médiatanács megalakulására: számos alkalommal megfogalmazták aggályaikat a médiacsomaggal kapcsolatban, jogi elemzésükben pedig részletes ajánlásokat tettek a Médiatanácsra, annak tagságára vonatkozóan is. – Csalódott vagyok a legutóbbi fejleményekkel kapcsolatban, hiszen a véleményem és az ajánlásaim egyértelműek voltak, ám az is nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar kormány teljesen másként képzeli el a média reformját – nyilatkozta lapunknak a sajtószabadság-képviselő, hozzátéve, hogy továbbra is áll a kormány rendelkezésére a még folyamatban lévő átalakítással kapcsolatban. (Ny. M.)

A köztelevízió új székháza