Molnár ellen, aki a 2003-ban kirobbant brókerbotrányban szerzett országos ismertséget és népszerűséget, több büntetőeljárás is indult hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt. Vádat emeltek ellene azért is, amiért egy arab ismerősétől sütit és pár száz forint értékű ajándékot fogadott el, noha semmiféle segítséget vagy „más ellenszolgáltatást” nem tett érte.

A jogerősen most lezárult ügyben azért vádolta hivatali visszaéléssel és közokirat-hamisítással az ügyészség, mert 2003 nyarán, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és az Állami Autópálya Kezelő Zrt. feljelentése nyomán (utóbbi pár napon belül visszavonta a feljelentését) előbb feljelentéskiegészítést rendelt el, majd megtagadta a nyomozást.

A perben azt kellett tisztázni, hogy Molnár és helyettese annak idején azért tagadták-e meg a nyomozást, hogy Kulcsár Attila megúszhassa az ügyet, vagy azért, mert az akkor rendelkezésükre álló adatok alapján másképp nem dönthettek.

A bíróság szerint az akkor a nyomozó hatóság birtokában lévő adatok alapján Molnár és helyettese a hatályos törvényeknek és belső utasításoknak megfelelően jártak el, s döntésükkel feletteseik is egyetértettek. A bíróság emlékeztetett rá, hogy a Kulcsár ellen még ma is folyó büntetőperben számos szakértőnek is komoly kihívást jelentett tisztázni az ügyleteket. Lehetséges tehát, hogy a feljelentés elbírálásakor Molnár hibázott, de semmiképpen sem követett el bűncselekményt, ahogy társa sem.

A tábla szerint az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást az ügyben, és nem osztotta az ügyészség álláspontját, miszerint az elsőfokú ítélet felülbírálatra alkalmatlan, az a vádat részben nem merítette ki, és az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének sem tett megfelelően eleget.