Egyre hosszabb a veszteséglista
Az idős kolontári férfit, aki tegnap halt meg az ajkai kórházban, égési sérülésekkel ápolták. Folytatódott szerdán a katasztrófa sújtotta területen a kárfelmérés: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt „ellepték” az építészmérnökök, statikusok. A Belügyminisztérium és a katasztrófavédelem felkérésére – a Veszprém Megyei Mérnöki Kamara (VMMK) szervezésében – ötven szakember méri fel az elöntött épületekben keletkezett károkat. Zalavári István, a VMMK elnöke közölte: öszszesen 340, többségében devecseri és kolontári épület sérült meg kisebb-nagyobb mértékben.
Az várhatóan ma derül ki, hány házat ítélnek lakhatatlanná, s mennyit lehet helyreállítani. A szakember szerint szerkezetileg „csak” 30–35 épület sérült súlyosan, ám ennél jóval több házat ítélhetnek bontásra. Ennek az az oka, hogy az épületek jó része napokig állt a vörös iszapban, így a lúg beszívódott a falakba, lábazatokba. Ez a későbbiekben okozhat súlyos gondokat, mert a lúg meggyengíti a téglák közötti habarcsot, a betonlábazatot.
Műszaki szakemberek nem csak a sérült lakóépületek felmérésén dolgoznak: jelenleg is vizsgálják, miként lehetne a tízes kazettát úgy megerősíteni, hogy többé ne okozhasson kárt a tározóban lévő iszap. Ennek kapcsán Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár elmondta: a tervek szerint vasbeton vagy szikla-„erődítménnyel” vennék körbe a tárolót, aminek maszszív alapja lenne, s öt-hat méter mélységig vízzáró résfalat is kialakítanának. Emellett – tette hozzá – gondoskodni kell arról is, hogy a tározóból a szennyezett csurgalékvizek ne kerülhessenek a talajba.
Illés Zoltán megemlítette: várhatóan újabb – mások mellett hidrogeológus és a speciális létesítmény építéséhez értő –szakembereket kérnek az EU-tól azért, hogy tökéletes megoldást találjanak a vörös iszap elszigetelésére. Az államtitkár kérdésünkre válaszolva közölte: a Mal egy év alatt építené fel a védművet, de ez elfogadhatatlan – az ideális az lenne, ha 2-3 hét tervezés után 2-3 hónap alatt elkészülne a védmű. A tározó megerősítésének és a katasztrófa okainak feltárásában külső szakértőként részt vesz Baksa György, a gyár timföldágazatának egykori igazgatója, akit 2002-ben menesztettek a Maltól.
Arra a kérdésünkre, hogy mi volt távozásának oka, Baksa György azt válaszolta: a forint erősödésemiatti anyagi nehézségekre hivatkozva váltak meg tőle, annak ellenére, hogy csaknem másfél évtizedes vezetői munkáját bírálat nem érte. A volt vezető a mostani katasztrófával kapcsolatos érdeklődésünkre elmondta: szinte bizonyos, hogy a gát átszakadásának voltak előjelei. Mint fogalmazott, elképzelhetetlen, hogy a tározó fala egyik percről a másikra rogyott volna meg. Arra a kérdésünkre, hogy a kazetta gátjait magasították-e az elmúlt években, azt felelte: szerinte vannak utólagos építkezésre utaló jelek.
Devecseren és Kolontáron szerdán is nagy erőkkel takarították a házakat, utcákat, és továbbra is teherautók szállítják el az összegyűjtött iszapot. Devecseren már kijelölték azt a területet, ahová felépítenének egy új lakóparkot, a város diákjai pedig újra iskolába járhatnak – igaz, egyelőre nem helyben, hanem a közeli Somlószőlősön.EszterhainéFatalin Ilonától, az ideiglenes somlószőlősi iskola igazgatójától megtudtuk: a devecseri épületük nem károsodott a katasztrófa során, ám úgy vélték, jobb a gyerekeknek, ha a nagy forgalom, a por, a kötelező maszkviselet miatt minél kevesebbet tartózkodnak a városban. Hozzátette: 377 tanulójuk közül 277 vett részt a szerdai tanítási napon. Mint mondta, a hiányzók közül többen sérültek, akadnak, akik –a katasztrófától függetlenül – megbetegedtek, s jó néhányan elköltöztek családjukkal a térségből, ezért más iskolába íratták be őket.
Nyolc éve még dicsérte a Mal egyes környezetvédelmi beruházásait Illés Zoltán. Ez derül ki a Mal üzemi lapjának 2002.
januári számából. Illés Zoltán a Közép-európai Egyetem tanáraként járt több hallgatóval az üzemben. A beszámoló szerint Illés elismerését fejezte ki a környezetvédelmi munkáért, a rekultiváció felgyorsításáért.
Ennek kapcsán Illés Zoltán tegnapi megkeresésünkre azt mondta: többször járt korábban az üzem területén, s arra is emlékszik, hogy 2002-es látogatása során elismeréssel szólt a gyár egyes környezetvédelmi intézkedéseiről, a rekultiváció gyorsításáról, a résfalazásról.
Illés megemlítette: 2002-es látogatásakor még nem kezdték el a tízes tározó feltöltését.