Kinyílnak azok a kapuk, amelyek eddig zárva voltak. A pályázatok pedig nem dőlnek el még a kiírás előtt – ígérte Tarlós István, Budapest új főpolgármestere, aki örömmel fogadná a gazdaság szereplőinek városfejlesztési ötleteit. Feltéve, hogy a saját pénzükből valósítják meg. A fővárosnak ugyanis nemigen akad szabadon elkölthető pénze az elkövetkező négy évben. Egyelőre az is kérdéses, finanszírozható-e Budapest.

– Állami beavatkozás nélkül aligha kezelhető Budapest forráshiánya és adósságállománya – jelentette ki Tarlós István tegnapi sajtótájékoztatóján. A város pénzügyi helyzetét rendkívül aggasztónak nevezte, amely egyelőre nem veszélyezteti a működést, de a jövő évi költségvetést már igen. S bár részletekbe nem bocsátkozott, és pontos számokat sem közölt, annyit azért elárult, hogy legnagyobb félelmük a BKV 400 milliárd forintot meghaladó eladósodottsága. A főpolgármester nem titkolta, hogy jelentős létszámcsökkentésre készülnek főként az irodisták között, hiszen csaknem annyi „fehérgalléros” dolgozik a vállalatnál, ahány buszsofőr. Ez pedig most nem megengedhető. Tarlós a fejlesztések közül kiemelte a négyes metró építését. A beruházást nem állítják le – hangsúlyozta –, de továbbra sem látja, hogy az esedékes számlákat miből egyenlítik ki. Tarlós elmondta, a 4-es metró várhatóan 2014-re, de inkább 2015-re készül el teljesen, azaz ekkortól szállíthat utasokat.

Az új főpolgármester felkéri az Állami Számvevőszéket Budapest finanszírozhatóságának vizsgálatára. Az időpontot még nem határozták meg. Az állami segítség mértékéről és formáiról Tarlós István a jövő héten tárgyal Orbán Viktor miniszterelnökkel.

A Fővárosi Közgyűlés pénteki alakuló ülésére összeáll a városvezetés hivatalos névsora. Elöljáróban Tarlós István megnevezte helyetteseit. A városüzemeltetésért György István felel majd. Számára ez nem ismeretlen terep. A 4-es metró ügyében néhány hónapja vizsgálóbizottság felállítását kezdeményező politikus eddig is Tarlós helyetteseként dolgozott, míg a Fővárosi Közgyűlésben a pénzügyi ellenőrző bizottság elnökeként ténykedett. Az oktatás és a kultúra az előző ciklus kulturális bizottsági alelnöke, Csomós Miklós felügyelete alá tartozik a jövőben. Az egészségügyi és szociális terület gazdája Pesti Imre lesz, a város pénzügyi felügyelete a korábbi gazdasági és a kiemelt fejlesztések bizottsági tagjára, Bagdy Gáborra hárul. Ebben segítséget is kap: Tarlós István ugyanis már hivatalosan is felkérte Atkári Jánost pénzügyi szaktanácsadójának, de egyúttal hangsúlyozta: az egykori főpolgármester-helyettes semmilyen politikai, döntéshozói jogkört nem kap. Kedd éjfélre a bizottságok elnöki és alelnöki posztjait is sikerült kiosztaniuk a pártoknak. Az eddiginél kevesebb, összesen nyolc bizottság segíti majd a közgyűlés munkáját a korábbinál kisebb, hétfős létszámmal. A bizottságok felét – a gazdasági, az oktatási, az egészségügyi és a költségvetési kérdésekkel foglalkozó testületeket – a Fidesz, felét az ellenzék vezeti. A szocialisták a pénzügyi és a városfejlesztési területért felelős bizottságok elnöki tisztségét kapták. A közbeszerzési ügyeket ezentúl a Jobbik felügyelete mellett intézik, míg a jogi, ügyrendi kérdések az LMP fennhatósága alá tartoznak.

Csökken a képviselői „kifizetőhelyek” száma, mivel a tisztán önkormányzati cégeknél megszüntetik az igazgatótanácsokat, míg a vegyes tulajdonban lévő vállalatoknál –például BKV, illetve az újonnan felállítandó Budapesti Városüzemeltetési Központ és a Budapesti Közlekedési Központ –megmaradnak.

Tarlós István új főpolgármester ÁSZ-vizsgálatot kér Budapest pénzügyeiről