Én ma nem volnék ennyire gyanakvó, szívesen gondolnám azt, hogy a miniszterelnök spontán igazságérzetének engedelmeskedett, különleges örömhírként bejelentve hétfőn, hogy átmenetileg állami felügyelet alá vonják a gyilkos iszapszennyezést kibocsátó MAL Zrt.-t, s még mindig nem tekintem a bosszúvágy megnyilvánulásának a nagy tapsot, amit azért kapott, mert közölte, őrizetbe vették a cég vezérigazgatóját. Kevéssé volt azonban már spontán, amikor Orbán Viktor hozzátette, most kell megmutatniuk, hogy ma már más Magyarország van, az állam képes arra, hogy betöltse hivatását, a nemzeti együttműködés rendszerében nem jöhet vissza az a világ, amikor nem tudjuk a közérdeket érvényesíteni a magánérdekkel szemben. Közölte és követelte: ezért valakinek felelni kell! Arányban az okozott kárral és az elpusztult értékekkel. Nem tette hozzá, hogy nagyon körültekintő vizsgálatot remél. És csak utána a borzalommal arányos szankciókat. Ha találnak arányos vétket. Ő azonnal büntethető embereket akar. Szemet szemért, fogat fogért.

A miniszterelnök tehát ítéletet hirdetett. Az állam birtokba vette a vétkes céget, a rendőrség annak vezetőjét. Valakinek felelnie kell – néhány kérdésre is. Nem merül-e fel, hogy ezzel a lendülettel az államot is felügyelet alá kellene vonni, hiszen hatósági pecsétekkel megerősítve történt mindaz, ami történt? Miért kellene most ugyanebben a könnyen mozduló állami kézben vakon bízni? Ha csalárd volt, ha kijátszotta az államot a cég, bűnhődjön. De tudja ezt már valaki? A Műszaki Egyetem specialistái mélyben futó talajmozgásokat sejtenek a brutális katasztrófa mögött. Van arra bizonyíték, hogy erről tudtak a gyár vezetői? Vagy tudniuk kellett volna? Ha van bizonyíték, közöljék. De ha még nincs... Nem tartanak attól a már most ítélkezők, hogy közjogi lincselésbe keverednek?

Írom mindezt azzal együtt, hogy úgy érzem, olyan ritka pillanatokat élünk, amikor egy ország vezetője szinte szóról szóra azt mondja, amit az emberek gondolnak és hallani akarnak. Különleges képesség. Az embereknek nem is kell elfojtaniuk érzelmeiket, neki azonban mégis uralnia kell őket, miközben nincs könynyű helyzetben. Nem biztos, hogy éppen az ő pozíciójában érzékelni lehet, mi az, ami itt alakul. Véletlen lehet persze – csak egyetlen 24 órát tekintve –, hogy éppen aznap államosították mintegy a közmédiát, amikor az alumíniumipar nagyvállalatát. Érzi-e a kormányfő, mit jelent, amikor az ügyészségről szóló tegnapi vitában pártja vezérszónoka fontos érvként említi az alkotmányozás mellett, hogy Orbán Viktor épp aznap tette le kormányfői esküjét, amelyen II. Andrást megkoronázták 1205-ben, a király nevéhez pedig az Aranybulla kötődik?

Ehhez most annyit: az Aranybulla a túlhatalommal szembeni ellenállási záradék miatt nagy ereklyéje a magyar jogtörténetnek.