Az Országgyűlés hétfőn az LMP tartózkodása mellett egyetlen, tévedésből leadott ellenszavazattal fogadta el a honvédelmi törvény módosítását, vagyis az úgynevezett lex MAL-t, tegnapra már fölerősödtek az ellenhangok is. A Gyurcsány Ferenc nevéhez köthető Magyar Demokratikus Charta kedden közleményben tiltakozott az ellen, hogy a Fidesz az ipari katasztrófát kihasználva terjeszti ki „jogállamellenes politikáját”. A chartások úgy látják, a lex MAL „lehetőséget ad bármilyen magánvállalat de facto álla mosítására, egyszerű rendeleti úton”.

Az általunk megkérdezett szakjogász ezt a képet árnyalja. Zalán Gábor úgy fogalmazott: „Ez az új, az államosításra és a gondnokságra létrehozott jogszabály olyan, mint a maghasadás. Lehet belőle áramot és atombombát is csinálni”. Az ügyvéd a konkrét esetről és a meghozott törvényi háttérről általánosságban azt mondta: ehhez hasonló jogintézmény nem volt korábban, azaz a törvényi szabályozás „elfogadható minősége” csak később igazolható.

– A jogalkotó szándéka nyilván az volt, hogy az adott katasztrófahelyzetben a céget ne tudják felszámolásba, csődbe, vagyonvesztésbe vinni, ezzel kijátszva azt, hogy a károsultak pénzhez jussanak. Ez történt ugyanis a tiszai ciánszennyezésnél, ahol végül az államnak kellett kártalanítani, mert a károkozó cég öszszedőlt és „elveszett valahol”. Maga a most meghozott szabályozás mindenképpen meggondolandó és figyelemre méltó. Az ördög ugyanakkor a részletekben lakozik. Kérdés, hogy miként határozzák meg például a katasztrófahelyzet fogalmát és a kárt, van-e különbség vis maior és emberi mulasztás esetében, hogyan határozzák meg a nagyobb közösséget, hol húzzák meg a biztos jogkörét és hogyan rendezik az ideiglenesség kérdését. A jogszabályt gyorsan szerkesztették össze. A célja méltányolható, a hatékonyságáról viszont csak egy-két hónap múlva lehet érdemben beszélni.

Magyar György ügyvéd, a vörös iszapár kolontári áldozatainak pertársaságát képviselő ügyvéd „egyfajta speciális felszámolási eljárásnak” tekinti a MAL Zrt. állami felügyelet alá vonását. Jogászként nem vitatja, hogy a sietve elfogadott törvénynek lehetnek anomáliái (ezért is tekinti ő „speciális felszámolási szabályozásnak”), elvitathatatlan erénye ugyanakkor, mondta, hogy a károsultak számára rendkívül kedvező, amennyiben a katasztrófa következményeinek felszámolását jelentősen gyorsíthatja. Az állam, ha akarja, felvásárolhatja a károsultak követeléseit, magára vállalva ezzel a károkozóval, a biztosítókkal és az egyéb érintettekkel elkerülhetetlennek látszó alkudozást.

– A honvédelmi törvény elsősorban a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetése esetén bevezethető különleges intézkedésekre vonatkozik, ezért nem szerencsés, hogy a gazdálkodó szervezetek működésének állami felügyelet alá rendeléséről e jogszabályban döntsenek – véli Lövétei István alkotmányjogász. A rendkívüli állapotot az alkotmány értelmében az országot közvetlenül fenyegető fegyveres támadás veszélye, míg szükségállapotot „elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség” esetén is elrendelhet a parlament. Aggályosnak tartja azt is, hogy a jogalkotó adós maradt a részletszabályokkal. Szerinte rendelkezni kellett volna arról, milyen rendkívüli esemény indokolhatja azt, hogy a kormány gyakorlatilag átvegye egy magántulajdonban levő gazdálkodó szervezet irányítását. Emellett rögzíteni kellene, hogy ez a felügyelet meddig tarthat. Enélkül a végrehajtó hatalom jogosítványai meglehetősen parttalannak tűnnek, és az új szabályozásra hivatkozva szinte tetszőlegesen bármely céget a magyar állam felügyelete alá vonhatnak.

Katasztrófahelyzetben az állami beavatkozás önmagában nem tekinthető szokatlannak, mert a védekezés összehangolt fellépést igényel, és ez bizonyos esetekben szükségessé teheti, hogy korlátozzák a tulajdonhoz fűződő alkotmányos alapjogokat. Az ilyen direkt beavatkozás szerinte csak a közvetlen veszély elhárításáig lehet indokolt.

A MAL bejárata