A Fidesz négy jelöltjét: Auer János jogászt (a Magyar Telekom korábbi jogtanácsosát), Kollarik Tamás filmproducert (a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ ügyvezetőjét), Koltay András médiajogászt (a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusát, az MTV kurátorát), valamint Vass Ágnes ügyvédet (a Hungexpo korábbi jogi képviselőjét) választotta az ORTT jogutódjaként létrejött Médiatanács tagjaivá az Országgyűlés. Az LMP-frakció kivonult a szavazásról, tiltakozásul az ellen, hogy egyetlen ellenzéki jelöltet sem támogatott a kormányoldal.

A parlament végül a Fidesz és a KDNP szavazataival választotta meg a négy tanácstagot, kilenc évre. A tanács elnökévé Szalai Annamária korábbi fi deszes ORTT-tagot, a Nemzeti Hírközlési és Média Hatóság elnökét választották.

A jelölési procedúra sajátos körülmények között zajlott. A folyamatról a nyáron elfogadott fideszes médiacsomag rendelkezett, e szerint a jelölőbizottságban – melyben valamennyi frakció mandátumarányának megfelelő súllyal szavazhatott – konszenzusos döntést írt elő, ennek hiányában a testület kétharmados többséggel jelölhetett. A három ellenzéki pártnak: az MSZP-nek, az LMP-nek és a Jobbiknak kellett volna megállapodnia a két ellenzéki jelölt személyéről, de nemhogy ez nem jött össze, de még a két kormánypárt sem tudott megegyezni, így végül – kizárásos alapon – csak fideszes jelöltek jutottak át a (fideszes) rostán.

A jelölőbizottság első ülésén a fideszes elnök, Cser-Palkovics András tartózkodott a KDNP-jelölt Tirts Tamás esetében; a KDNP-s bizottsági tag viszonzásul tartózkodott az egyik fideszes jelöltnél. A kormányoldal nem támogatta az ellenzéki jelölteket (az MSZP Jánosi György korábbi képviselőjüket, az LMP Elek István közírót, Orbán Viktor egykori tanácsadóját, a Jobbik pedig Barkó Bélát, a siklósi tévé munkatársát jelölte), ahogy azok sem egymásét (kivéve az LMP-t). Így aztán a második, hétfői fordulóban már csak a kormányoldal jelöltjei maradtak állva (a KDNP – kerülve a nyílt konfrontációt a Fidesszel – visszavonta Tirts jelölését). Ezek után a parlament elé már csak a négy fideszes jelölt került.

Mesterházy Attila (MSZP) elképesztőnek nevezte, ami a jelölőbizottságban történt, ezzel szerinte a Fidesz „egy újabb demokratikus ellensúlyt kíván felszámolni”. Karácsony Gergely (LMP) megfogalmazásában az egész jelölési folyamat egyetlen pozitív hozadéka azt volt, hogy kiderült, mik a Fidesz valódi céljai: már a látszatra sem ad, csak a saját hatalmi szempontjai fontosak, minden más mellékes. Pörzse Sándor (Jobbik) a bizottsági ülés után megjegyezte: „nem lenne az angol fogadóirodák helyében”. Szerinte a KDNP, mint a „vérnyúl” visszavonta a jelöltjét, a meglévő arányok tükrében pedig leszavazták az öszszes ellenzéki jelöltet.

Bebetonozták még...

Az Országgyűlés ugyancsak kilenc évre megválasztotta a négy közmédiumot (az MTV-t, a Duna TV-t, a Magyar Rádiót és az MTI-t) felügyelő összevont kuratórium hat tagját – ezúttal ellenzéki jelölteket is befogadva. A Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumába a Fidesz–KDNP közösen jelölte Bencze Izabellát, a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap rendszeres szerzőjét, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság korábbi helyettes vezetőjét, Varga Szilviát, a Fidesz rendezvényszervezőjét és László Miklós médiaszociológust. A szocialisták Kránitz László volt képviselőt, az LMP Németh „Vova” Vladimir egykori Tilos Rádió-alapítót, a Jobbik pedig Silhavy Mátét, a párt médiakabinetjének vezetőjét delegálta. (Az eredeti határozati javaslatból kimaradt az LMP-jelölt neve, ezért azt visszavonták, majd újat nyújtottak be, immár 6 jelölttel.) A kuratórium elnökét és további egy tagját a Médiatanács delegálja a közeljövőben. Az összevont médiakuratórium feladata lesz többek között a közmédiumok vezérigazgatóinak kiválasztása.

Az LMP-frakció kivonulással tiltakozott