Állami irányítás alá vonják a szennyezőt
„Magyarország a választások utáni legfontosabb pillanatához érkezett. A nemzeti együttműködés rendszerében a magánérdekkel szemben első a közérdek. Ez az a perc, hogy bebizonyítsuk: a közérdeket kell érvényesíteni a „hatalmasokkal szemben” – erről beszélt Orbán Viktor tegnap napirend előtt a T. Házban a vörösiszap-katasztrófa kapcsán.
– Mit diktál a közérdek? Korábban úgy volt, a milliárdosok, vállalattulajdonosok mindig megúszták, legfeljebb „egyegy meteorológus, portás vagy egyéb szegénylegény” ütötte meg a bokáját. Nekünk itt és most azt kell megmutatnunk, hogy ma már más világ van Magyarországon, és a magyar állam ma már képes arra, hogy betöltse hivatását, és teljes körűen érvényt szerezzen a közérdeknek – így vezette fel a miniszterelnök a bejelentését: állami irányítás és állami vagyonzár alá kell vonni a vörösiszapkatasztrófát okozó MAL Zrt.-t. Az állami irányításra és állami vagyonzárra addig van szükség, amíg az ügy kapcsán a kormány előtt álló feladatokat nem oldották meg – tette hozzá. A miniszterelnököt megtapsolták, mindehhez hozzátette: a rendőrség őrizetbe vette a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. vezetőjét, és kezdeményezte az előzetes letartóztatását.
Orbán Viktor a „hogyanról” azt mondta: kezdeményezte, hogy az Országgyűlés hozza létre a katasztrófavédelmi biztos intézményét. Az erre vonatkozó törvénymódosítást még a parlamenti ülés előtt az Országgyűlés elé terjesztették és este el is fogadták. E szerint a katasztrófa ügyének megnyugtató lezárásáig a biztos hatáskörébe rendelik a MAL Zrt. teljes körű felügyeletét, irányítását és vagyonkezelését. Ezt annak érdekében teszik, hogy az üzemben minél hamarabb újrainduljon a biztonságos termelés, megkezdődhessen a kárvallottak kártalanítása, elhárítsák a további környezeti veszélyeket, és minél előbb megállapítsák a felelősséget. A biztos feladata lesz az is, hogy javaslatot készítsen a vállalat jövőbeni helyzetéről, annak figyelembevételével, hogy a kártalanításnak a károkozó pénzéből kell történnie, és nem az adófizetőkéből.
A kormány előtt álló négy feladat között Orbán Viktor a következőket sorolta fel: Mielőbb kártalanítani kell a károsultakat. És mivel nem természeti csapásról van szó, hanem emberek által előidézett károkozásról, nem az adófizetőknek, hanem azoknak kell fizetni, akik a károkat okozták. Biztosítani kell az emberek munkáját az üzemben, „közérdek a termelés biztonságos újraindítása a timföldgyárban”. Meg kell gátolni, hogy további károk keletkezzenek a környezetben, tisztában kell lenni az üzem és a tározók állapotával, a bennük tárolt anyagok tulajdonságaival.
– A történtek ismeretében alapos okunk van azt feltételezni – mondta a kormányfő –, hogy voltak, akik tudtak a tározó falának veszélyes meggyengüléséről, de magánérdekeik miatt úgy gondolták, nem éri meg azt kijavítani. Ki kell vizsgálni a felelősség kérdését, meg kell nevezni a felelősöket.
„Kegyelem nem létezik. Ezért a katasztrófáért sem morális, sem jogi értelemben nincs kegyelem” – reagált Lázár János az elhangzottakra. „Az a kérdés, a szálak merre vezetnek” – hangoztatta a Fidesz-frakcióvezető, aki szerint külön kormányzati vizsgálat tárgya kell hogy legyen, hogy a privatizáció óta eltelt időszakban betartották-e a hatályos törvényeket, előírásokat, milyen környezetvédelmi szempontokat érvényesítettek a privatizációs szerződésekből. Lázár azt mondta: külön szeretné, ha a kormány Mosonmagyaróvár és Almásfüzitő vonatkozásában is vizsgálatot rendelne el. Harrach Péter is arról beszélt, hogy a vörösiszap-katasztrófa felveti a felelőtlen privatizáció kérdését is, és mindenekelőtt az üzemeltető felelősségét is.
Lajstromba kell venni a veszélyes üzemeket, kivizsgálni azok állapotát – javasolta Vona Gábor is. A Jobbik elnöke a felelősség megállapításával kapcsolatos törekvéseket üdvözölte, ahogy a MAL Zrt. államosítását is. Jávor Benedek (LMP) üdvözölte, hogy végre a kormány is bevezeti a „szennyező fizessen” elvét, fájlalva, hogy ehhez ilyen katasztrófának kellett bekövetkeznie. A timföldüzem tevékenységének folytatását azonban az LMP nem tartja közérdeknek. Azt viszont igen, hogy a környéken élőknek munkájuk legyen, de fenntartható, szolidáris gazdaságban. – Maximálisan egyetértünk azzal, hogy az emberek az elsők, az ő életlehetőségeiket kell visszaadni a térségben. Azzal is, hogy a munkahelyeket megóvják, a károkat enyhítsék, a felelősöket „szigorúan és határozottan megbüntessék” – reagált Mesterházy Attila a miniszterelnök szavaira. A cég vezetőinek nyilatkozatai ugyanis a szocialisták szerint is felháborítóak voltak. A károkozóknak nincs más dolguk, mint hogy segítsék a kárenyhítést és részt vegyenek a helyreállításban – mondta az MSZP elnöke. Orbán Viktor államosítási javaslatát viszont az MSZP fenntartásokkal fogadta, hiszen a jelenlegi törvények is lehetőséget adnak a kormánynak a közérdek képviseletére. Az államosítás eszköze pontatlan és félreérthető. Mesterházy Attila tudatta: a szocialista frakció és európai parlamenti delegációjuk 1-1 millió forintot ajánl fel a károsultak számára.
A kormány megtette a MAL Zrt. zár alá vételéhez szükséges lépéseket – válaszolta Orbán Viktor, és egyértelművé tette: nincs esély arra, hogy akár a cégvagyont, akár a magánvagyont kivonhassák a kártérítési felelősség alól, „nincs olyan pontja a világnak, ahol biztonságban lehetne a jogellenesen kivont bármilyen vagyontárgy, ebben önök biztosak lehetnek”. A miniszterelnök részvétét fejezte ki a katasztrófában elhunytak hozzátartozóinak, és együttérzéséről biztosította a sérülteket, a kitelepítetteket, valamint mindenkit, akit súlyos anyagi veszteség ért. Megerősítette: nem hagyják őket magukra, segítenek újrakezdeni az életüket. A T. Ház egyperces néma felállással adózott a vörösiszap-katasztrófa áldozatainak.
Bánáti János ügyvéd, a hétfőn több ember halálát okozó közveszély okozás és környezetkárosítás gyanújával őrizetbe vett Bakonyi Zoltánnak, a MAL Zrt. cégvezetőjének ügyvédje jogi kuriózumnak minősítette az eljárást. „Még senki nem tudja pontosan, mi történt, miért vagy mitől szakadt át az a gát, védencem meggyanúsítása viszont azt sejteti, hogy ami történt, bármi is legyen az, ok-okozati összefüggésben van azzal, amit ő tett vagy elmulasztott.” Másfelől: a gyanúsítás lényege, hogy védence 2009-ben aláírta a vállalat katasztrófavédelmi tervét, amely nem tartalmazott intézkedést gátszakadás esetére. Bánáti szerint, ha ennek az eshetőségével reálisan számolni lehetett volna, már rég leállították volna a gyárat, ha nem a tulajdonosok, a hatóságok, amelyek szintén nem számoltak ezzel a lehetőséggel. Bánáti megerősítette azt a rendőrségi értesülésünket, hogy Bakonyi Zoltán panasszal élt a gyanúsítás és az őrizetbe vétel ellen egyaránt, majd több órán válaszolt a nyomozók kérdéseire. (F. Gy. A.)
Az Országgyűlés 336 szavazattal, egy ellenszavazat mellett, 13 tartózkodással elfogadta tegnap este a lex MAL-t: azt a kormány által jegyzett honvédelmitörvény-módosítást, mely lehetővé teszi az ajkai timföldgyár állami felügyelet alá vonását, katasztrófavédelmi kormánybiztos kirendelését. A kormánybiztos Bakondi György lett. A Fidesz–KDNP-kormánytöbbség elutasította az összes ellenzéki módosító javaslatot. A szavazás előtti vita során kiderült: az ellenzék attól fél, hogy a konkrét helyzetre adott felhatalmazással nehogy általánosan éljen a kormány, azaz ne kezdjen államosítani. (Cs. I.)
