Az illegális bevándorlás egyik sajátos formája, a kizárólag az unión belüli tartózkodási jog megszerzése érdekében létesített családi kapcsolatok elleni fellépést is szolgálja a parlament elé terjesztett idegenrendészeti törvénycsomag – derül ki a javaslatból. E körbe tartozik például a látszatházasság, a névleges örökbefogadás vagy egy fiktív apasági nyilatkozat. A határozottabb intézkedéseket egyébként az Európai Unió is megköveteli.

Megnehezítenék a migránsok dolgát

A tervezet szerint a magyar állampolgárok közösségen kívüli államokból származó családtagjainak el kell hagynia az országot, ha kiderül, hogy „a családi kapcsolat létesítése a tartózkodási jog megszerzése érdekében történt”. Annak szintén távoznia kell, aki úgy jutott tartózkodási engedélyhez, hogy a hatóságokkal hamis adatokat közölt, és ezt jogerős bírósági ítélet mondja ki. Az itt-tartózkodás jogát a hozzátartozó akkor is elveszítené, ha két évig folyamatosan külföldön van.

A visszaélések egy másik, viszonylag gyakori módszere ellen is fel kíván lépni a javaslat. A hazai felsőoktatási intézmények – esetenként kifejezetten a bevétel növelése érdekében – számos külföldi diákot vesznek fel, ám a hallgatók egy része nem tanulni jön, hanem kizárólag az unión belül szabad mozgást biztosító magyar tartózkodási engedélyt akarja megszerezni. Az esetleges csalások megelőzése érdekében mindenkinek már előzetesen igazolnia kellene, hogy valóban rendelkezik a tanulmányok megkezdéséhez szükséges nyelvtudással, ami persze nem feltétlenül a magyar. E nélkül a tartózkodásra jogosító iratot ki sem adnák.

Az egyetemeket és a főiskolákat ugyanakkor arra köteleznék, hogy az idegenrendészeti hatóságokat nyolc napon belül tájékoztassák azokról a külföldi hallgatókról, akik a tanulmányaikat megkezdték, félbeszakították, befejezték, illetve a beiratkozási kötelezettségüknek nem tettek eleget. Ebben az esetben ugyanis a tartózkodási engedélyt visszavonják, ami azt is jelenti, hogy az igazolványt az áldiák más uniós tagállamban sem használhatja, mert ha lebukik, azonnal kiteszik a szűrét.

Az illegális migráció visszaszorítását szolgálja az is, hogy a munkáltatónak többe kerülhet, ha az általa foglalkoztatott külföldivel gondok akadnak. Eddig a nem uniós állampolgárok kiutasításával járó és az állam által megelőlegezett költségeket csak akkor kellett megtérítenie, ha valakit munkavállalási engedély nélkül alkalmazott. A javaslat szerint azonban fizetnie kell majd abban az esetben is, ha a dolgozója az engedély lejárta után nem hagyja el önként az országot. Hasonló szigorra számíthatnak a kutatóintézetek is: amennyiben a vendégkutatók nem felelnek meg a törvényben meghatározott tartózkodási feltételeknek, s nem akarnak hazamenni, az őket meghívó intézetnek kell állnia az emiatt felmerülő költségeket.

Rosszabbul járnának azok a külföldiek is, akik vétenek a hazai törvények ellen. A kiutasítás ugyanis a harmadik országok állampolgárai esetében azt jelenti, hogy a közösség egyetlen tagállamába sem léphetnek majd be. A beutazási tilalom elrendeléséhez pedig annyi is elég lehet, hogy valaki nem fizet ki egy helyszíni bírságot. De jobb lesz elkerülni az idegenrendészeti őrizetet is: a külföldinek meg kellene ugyanis térítenie a fogva tartás és az ellátás költségeit, illetve a fogda berendezéseiben okozott kárt.

Valamelyest szigorodnának a menekültügyi eljárás szabályai is. Most a kérelmezőt csak a menekültstátus iránti második kérelem jogerős elutasítása után lehetett hazaküldeni, a tervezet viszontmár egyetlen viszszautasító határozat után lehetővé tenné ezt. Aki pedig nem működne együtt a hatóságokkal, például nem adná meg a kérelmének elbírálásához szükséges fontos adatokat, illetve nem nyújtana segítséget származási országának azonosításához, annak a beadványát – mint nyilvánvalóan megalapozatlant –rövid úton elutasítanák.

A törvénycsomag emellett több más, kifejezetten jogharmonizációs célú változást is kilátásba helyez. Például biztosítani kell, hogy a harmadik országok kiutasítással fenyegetett állampolgára már az idegenrendészeti eljárásban jogi segítséget vehessen igénybe. Az ügyvédet azonban ekkor még magának kellene fizetnie, de elfogadhatja bejegyzett jogvédő szervezet támogatását is. Ez utóbbi esetben a hatóságnak tolmácsot kellene biztosítania. Ha viszont az ügy bíróság elé kerül, kérelemre mindenkinek jár az ingyenes jogvédelem.

Egy tavaly májusban született uniós határozat szerint a harmadik országoknak az egyes tagállamokban élő állampolgárai számára mindenütt azonos formátumú, a biometrikus azonosítókat is tartalmazó okmányt kell kibocsátani. Ez érinti a családtagokat, a tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel rendelkezőket és a menekülteket egyaránt. Az arcképet és az ujjnyomatot tartalmazó mikrocsippel ellátott plasztikkártyát jövő májusig kell bevezetni.