Nem akarták kísérteni a sorsot
Szombaton reggel kitelepítették Kolontár lakosságát, miután fél méter széles repedések keletkeztek az ajkai timföldgyár tízes számú zagykazettájának északi falán, nem messze attól a ponttól, ahol az elmúlt hétfőn átszakadt a tározó fala, és 800 ezer köbméter vörös iszap árasztotta el a Torna-patak völgyében fekvő településeket. A katasztrófavédelem szakemberei úgy ítélték meg, reális a veszélye az északi gátfal leomlásának, amelynek következtében újabb 500 ezer köbméter vörös iszap ömlene ki a sérült tározóból. A kolontáriak kitelepítéséről hozott döntést Orbán Viktor kormányfő – aki szombat reggel érkezett a katasztrófa sújtotta területre – megelőző-biztonsági intézkedésnek minősítette.
Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár kérdésünkre válaszolva közölte: a gátfalomlás mindenképpen bekövetkezik, csak az a kérdés, hogy pontosan mikor omlik le vagy csúszik meg a védfal. Hozzátette: ennek ellenére nincs ok a pánikra, mivel az újabb vörösiszaplavinában az egy héttel ezelőttihez képest jóval sűrűbb anyag folyik majd ki, amelynek a sodrása és a sebessége is lényegesen lassabb lesz. Illés – szakemberek számításaira hivatkozva –úgy látja, az újabb iszapmassza legfeljebb 500–1000 méterre folyna el a tározóból, így Kolontárnál távolabb már nem jutna el. A védelmi bizottság éppen emiatt döntött úgy, hogy a négy kilométerre fekvő Devecser lakosságának kitelepítésére nincs szükség, ennek ellenére felkészültek az itt élők esetleges evakuálására is.
A kolontáriak leghamarabb ma este térhetnek haza otthonaikba, pontosabban akkor, amikor elkészül a falujukat kettészelő, új védőgát. Illés Zoltán vasárnap bemutatta a sajtó képviselőinek az új védmű építését. A 100 millió forintba kerülő – a MAL Zrt. által finanszírozott – új gát a kolontári templomdombtól indulva nyugat felé 600 méter hosszan, négy-öt méter magasan zárja majd el a vörös iszappal elárasztott területet a település többi részétől. Vasárnaptól egyébként már csak porálarcban és védőszemüvegben lehet tartózkodni a katasztrófasújtotta területen, mivel az ÁNTSZ mérései szerint a levegő portelítettségének mértéke meghaladta az egészségügyi határértéket. A szükséges védőfelszerelést Devecser és Kolontár több pontján – természetesen ingyen – adják azoknak, akik itt tartózkodhatnak.
Az újságírók vasárnap – a tragédia óta először – mehettek fel a tízes zagytározó gátjára, ahol megszemlélhették az északi falon keletkezett repedéseket is. Illés Zoltántól megtudtuk: mivel jelenleg még jelentős mennyiségű vörös iszap található a megsérült kazettában, így elkerülhetetlen a hétfőn ledőlt – és a várhatóan még később leomló északi – gátfal újjáépítése, vasbeton falakkal történő megerősítése.
Tili Károlytól, Kolontár polgármesterétől megtudtuk: mivel az új gát kettészeli a falut, a Torna-patak mentén fekvő 32 elárasztott házról – amelyek így az ártérre kerülnek – végleg lemondhatnak. Az első házat –amely éppen az épülő gát vonalába esett – szombaton már ledózerolták. A faluvezető arról még nem tudott nyilatkozni, hogy összesen hány kolontári szeretne elköltözni a településről, illetve hányan maradnának a falunak egy biztonságos részén hamarosan megépülő új lakóparkban.
A kolontáriak egyébként szombaton reggel meglepően higgadtan fogadták a kitelepítés hírét. A községet 715-en hagyták el, 26-an – akik a dombtetőn laknak – saját felelősségükre otthon maradtak.
Pontosabban még közülük sem mindenki, mivel az ajkai sportcsarnokban kialakított ideiglenes szállás előtt találkoztunk olyan kolontáriakkal is, akik utóbb meggondolták magukat, és csatlakoztak a kitelepítettekhez.
Varga József és felesége például azt mondták: bár a házukig biztosan nem érne fel egy újabb áradat sem, de nem akarják kísérteni a sorsot. Az is szerepet játszott a döntésükben, hogy megbizonyosodtak róla: az ingatlanok és a vagyontárgyak megóvása érdekében folyamatosan rendőrök és katonák járőröznek az üresen maradt faluban, ráadásul engedélyt kaptak arra is, hogy naponta kétszer hazatérjenek megetetni az állataikat.
A kolontáriak többsége nem vette igénybe az Ajkán berendezett befogadóállomást – őket főként a környéken élő rokonaik, ismerőseik fogadták be a kitelepítés idejére. Az ideiglenes szállásra végül alig 90-en költöztek be, leginkább egyedül élő, idős emberek. A nyugdíjas Ertli Gyulánénak például Rácalmáson élnek a legközelebbi rokonai, így ő a férjével együtt inkább a befogadóállomást választotta.
– Az ennivalóról nem kell gondoskodnunk, itt naponta háromszor kapunk enni, kétszer meleg ételt. Beszélgetünk, olykor kimegyünk sétálni, tévét nézünk. Jobb lenne otthon, de néhány napig talán kibírjuk itt is.
Illés Zoltán úgy számol, hogy ma estére, legkésőbb holnap reggelre elkészül a kolontári új védőgát, utána a kitelepített lakosok azonnal hazatérhetnek.
Lénárt Ágota, a katasztrófavédelem krízisintervenciós csoportjának vezetője – aki az ajkai befogadóállomáson töltötte az elmúlt napokat – úgy látja: a kolontáriak túlestek a múlt hétfői tragédia által okozott sokkon, ráadásul lélekben sokan már felkészültek arra, hogy átmenetileg sor kerülhet kitelepítésükre.
Az MSZP minden segítséget megad a kormánynak az ajkai tragédia kárenyhítésében és egy újabb katasztrófa megelőzésében, de az ellenzéki párt a kormány minden tagjától elvárja, hogy szavaival ne a pánikhangulatot gerjessze, hanem ezt a munkát támogassa. Mesterházy Attila szerint éppen ezért Illés Zoltánnak el kellene gondolkodnia a lemondásán. Az MSZP elnöke vasárnap az MTI-nek elmondta, hogy a belügyminisztertől a parlamenti ellenzéki pártok vezetői korrekt és tényszerű tájékoztatást kaptak vasárnap a helyzetről. Pintér Sándor bármilyen rendkívüli, jövőbeni eseményről is tájékoztatást ígért.
Illés Zoltánt vasárnap nem sikerült elérnünk.
Ma érkezik Magyarországra az az öttagú európai szakértői csoport, amely segítséget nyújt a magyar hatóságoknak az iszapömlés nyomán keletkezett környezetkárosodás elleni küzdelemben. A szakértők Franciaországból, Belgium ból, Svédországból, Ausztriából, illetve Németországból érkeznek. A magyar kormány csütörtök este kért külföldi segítséget az Európai Unió katasztrófavédelmi megfigyelő és információs központján keresztül. Brüsszeli közlés szerint a magyaroknak három-öt olyan szakértőre van sürgősen szükségük, akiknek gyakorlati tapasztalatuk van abban, hogyan kell megakadályozni, illetve mérsékelni a lúgos iszap hatását a növény- és állatvilágra, illetve miként lehet mentesíteni az ilyen anyag által szennyezett mezőgazdasági területet.
