Már hét halottja van a katasztrófának
Pénteken hajnalban a veszprémi kórházban belehalt égési sérüléseibe egy 81 éves kolontári férfi, délután pedig a vörös iszappal elárasztott területen egy másik idős férfi holttestére bukkantak a speciális mentők, ezzel hatra emelkedett a hétfői ökológiai katasztrófa halálos áldozatainak a száma.
Péntek délután újabb holttestet találtak a vörös iszap elöntötte Devecser közelében, s ezzel hétre emelkedett a halálos áldozatok száma – közölte Dobson Tibor katasztrófavédelmi szóvivő.Még egy eltűnt személyt még mindig keresnek. A kutatást nehezíti a helyenként még mindig méteres iszap. A maró anyag miatt a keresőkutyákat sem tudják bevetni.
A katasztrófasújtott térségben, Kolontár és Devecser körzetében, tegnap négyezer munkás és 300 munkagép vett részt a kármentesítésben, a takarításban, a segélyek osztásában, és a kárfelmérésben. Ennek ellenére csak nagyon lassan haladnak a munkálatok. Toldi Tamás, Devecser polgármestere szerint több hétig is eltarthat, amíg az érintett lakosok visszaköltözhetnek a házaikba. Míg szerdán még csak egyetlen devecseri család mondta azt, hogy elhagyja a korábbi otthonát, pénteken már többen jelezték a polgármesternek, hogy reménytelennek látják a helyzetet, és lemondanak a visszaköltözésről.
A szomszédos Kolontáron már a hivatalos nyilatkozatok aláírásánál tartanak: az érintett családok írásban mondhatnak le arról, hogy az ingatlanukat helyreállítsák. Ezeket az épületeket már nem is takarítják – tudtuk meg Tili Károly polgármestertől. Néhány napon belül le is dózerolhatják a fantomházakat.
Az iszapréteg vastagsága az elárasztott részeken igen változó: bizonyos helyeken még 50–100 centi, és továbbra is folyékony-nyálkás, ugyanakkor más területeken az egy-két centiméter vastag vörös iszap már rászáradt az utakra, a járdákra, a házfalakra, és erősen porzik. Éppen ezért a kármentesítésen dolgozók számára a megyei védelmi bizottság kötelezővé tette a védőmaszk használatát.
Dobson Tibor kármentesítési szóvivő tájékoztatása szerint a vörösiszap-szennyezés miatt aMarcal folyó területén kipusztult a teljes élővilág, ám a Rábát és a Dunát sikerült megmenteni az ökológiai katasztrófától. A Dunán a másodfokú vízminőség-védelmi készültség elrendelését követően a szakemberek óránként mérték a víz pH-értékét, ami nem emelkedett a 8,5-es érték fölé, ami megfelelőnek számít. A vízügyi szakemberek szerint a szennyeződés az egyre nagyobb vízhozamú folyókon áthaladva már annyira felhígult, hogy a Dunán nem okozhat problémát. Nem kell tartani az ivóvíz szennyeződésétől sem, a vörös iszappal elöntött terület határától kilométerekre, 100–150 méter mélységben, vastag, „átszivárgást gátló” agyagréteg alatt található a vízbázis.
Pintér Sándor belügyminiszter pénteken bejelentette: az ökológiai katasztrófa ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda által folytatott nyomozás keretében már zajlanak a kihallgatások. A rendőrség továbbra is olyan tanúkat keres, akik információkkal tudnak szolgálni arról, hogy a MAL Zrt.-nél miként kezelték a gátakat, a vörös iszapot, továbbá milyen karbantartási munkálatokat és hogyan végeztek el.
A kolontári károsultak által létrehozott pertársaság tagjai közül többen felvetették, hogy a MAL Zrt. tulajdonosai – Tolnai Lajos, Petrusz Béla, Bakonyi Árpád –, akik a Napi Gazdaság adatai szerint a 100 leggazdagabb magyar vállalkozó közé tartoznak, vajon a magánvagyonukkal is felelnek-e a tragédia által okozott károkért?
Dobrossy István, gazdasági büntetőjoggal foglalkozó ügyvéd kérdésünkre elmondta: alapesetben egy zárt részvénytársaság által okozott kárért az adott cég felel a teljes vagyonával. A tulajdonosok a magánvagyonukkal csak abban az esetben felelnek az okozott kárért, ha megállapítható a büntetőjogi felelősségük, ami Dobrossy szerint csak akkor fordulhat elő, ha a cégtulajdonosok személyesen részt vettek a menedzsment munkájában, és az általuk hozott döntések, utasítások közvetlen összefüggésbe hozhatók a károkozással.
A kolontári károsultakat képviselő Magyar György ügyvéd szerint, ha a nyomozás során a tulajdonosokat bármilyen bűncselekménynyel meggyanúsítják, akkor kezdeményezni fogják, hogy úgynevezett biztosítási intézkedésként – a károk későbbi fedezésére – a rendőrség vegye zár alá a magánvagyonukat.
