Nincs gazdája a vörösiszap-kárnak

A timföldgyártáshoz Magyarországon is használt ún. Bayer eljárás azon alapul, hogy a bauxitban levő alumínium-oxid-hidrátokat lúggal tárják fel: a megőrölt bauxitból nátronlúg hozzáadásával magas hőfokon kioldják annak alumíniumtartalmát, majd a lehűtött, ülepített oldatból alumínium-hidroxidot kristályosítanak.

Az eredmény egyrészt az alumíniumgyártás köztes terméke (a timföld), másrészt pedig az ércből viszszamaradó egyéb ásványok lúggal szennyezett, keveréke, a fokozottan veszélyes hulladéknak számító vörös iszap.

Ahol nemcsak timföldgyár, hanem hőerőmű is üzemel, ott a vörös iszapot többnyire az erőművi salakból és pernyéből képzett zagykazettákban tárolják. A kazettákat folyamatosan építik: amíg az egyiket töltik, addig a következőnek már emelik a falait a munkagépek. Ez azonban környezeti szempontból korántsem számít fenntartható megoldásnak, inkább csak a probléma prolongálásának tekinthető, hiszen a következő nemzedékeknek előbb-utóbb kezdeniük kell valamit majd a hulladékkal, amelyből óvatos becslés szerint is legalább 30 millió tonnányi van felhalmozva az országban, és ma is évi 600-800 ezer tonnányi képződik. Az eddigi rekultivációs törekvések semmilyen érdemleges eredménnyel nem jártak. Két elterjedtebb módszer létezik: a tározókba savas kémhatású veszélyes hulladékot öntenek (ez úgymond semlegesíti a lúgos vörös iszapot), vagy szennyvíziszapot öntenek a tetejére – a magas fémkoncentrációt, illetve a vörös iszap radioaktivitását ugyanakkor egyik sem kezeli. Az ipari hasznosításra – a massza vas-, vanádium- és ritkaföldfém-tartalmának kinyerésére, az iszap téglaként vagy cserépként történő kiégetésére – is történtek kísérletek, számottevő eredmény nélkül. Egyedül a galliumkinyerés technológiája volt működőképes, de az a hulladék mennyiségét érdemben nem csökkenti.

A többnyire lefedetlen kazettákból a víz idővel elpárolog, a massza teteje kiszárad, és – mivel kötőanyag nincs benne – porlani kezd. A tározók környékéről a szél 15–20 kilométeres távolságba is elviszi az irritáló és sugárzó port. De maga az iszap sem ártalmatlan: míg a hipó pH-ja 12-es, a tározóból kiömlött anyag 13-as, vagyis nagyon erősen lúgos kémhatású volt, és Kolontáron még tegnap is 11,5-ös értéket mértek a már erősen felhígult masszában.

Az általunk megkérdezett szakértők szerint a mostani balesetet konstrukciós hiba vagy meggondolatlanság okozhatta, önmagában az eső az eddigi tapasztalatok alapján nem jelent veszélyt a zagykazetták falára. Mivel a lerakó egy korábban elterelt patak medrét is érinti, elképzelhető ugyanakkor, hogy a mederfenéken a sok csapadék következtében felfakadt egy forrás, és ez mosta alá a gátat. Hasonló geológiai struktúrára épült egyébként a magyarországi második legnagyobb, mosonmagyaróvári vörösiszap-lerakó is – a vízbázis felett helyezték el – olyan helyre, ahová a város kommunális hulladékát sem szabad elhelyezni éppen a vízbázis megóvása érdekében!

A Levegő Munkacsoport szakértője emiatt 2006-ban feljelentést tett az ügyészségen, ahonnan a következő választ kapta: „A vizsgálat során valamennyi, a MOTIM Rt., valamint jogelődei működésével kapcsolatos eljárást és határozatot megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a határozatok megalapozottak és megfelelnek a meghozataluk idején hatályos jogszabályi rendelkezéseknek. A fentiekre figyelemmel ügyészi intézkedés megtételére nem volt szükség.” A téves válaszért és az intézkedések elmaradásáért nem elsősorban az ügyészség, hanem az illetékes környezetvédelmi felügyelőség volt a felelős, amely félretájékoztatta az ügyészséget.

Lapunk információi szerint problémák vannak a legnagyobb, almásfüzitői vörösiszap-lerakattal is. Ott 1997-ig timföldgyár működött, melynek veszélyes hulladékát a település környezetében, a Duna közvetlen szomszédságában helyezték el. Csaknem 200 hektárnyi területen, több mint 12 millió tonna hulladék került zagytározókba. A folyópartnál összesen hét zagytározó kazettát alakítottak ki, ezek közül a legnagyobb, a VII. kazetta részben még ma is fedetlen, míg a többi fedett. A zagytározókba, illetve a kazetták falába több ezer tonna egyéb veszélyes hulladékot is leraktak (salakpernyét, bőrgyári cserzőanyagot, galvániszapot). A VII. kazetta lefedése részben a dorogi veszélyeshulladék-égető pernyéjével történt. A jelenlegi zagytározók környezete a vízrendezési munkálatok előtt mocsaras terület volt. Ezt a területet most tíz kilométer hosszú árvízvédelmi töltés választja el a Dunától, ami több helyütt egyben a zagytározók gátja is. Árvíz idején a zagytározók mintegy szigetként állnak ki a Duna vizéből. A zagytározók közelében található az almásfüzitői Kis- és Nagykolónia is, lakott területeivel. A vörösiszap-tározók kialakításakor agyagréteget nem terítettek, így a megfelelő védelem nélkül épült tározók a talajvizet szennyezhetik.

A zagytározók körüli talajvízfigyelő kutakban többször mértek a határértékeket jóval meghaladó toxikus fém- és fluoridkoncentrációkat.

Mint a Levegő Munkacsoport levele rámutat, a mostanihoz hasonló hatalmas környezeti és egészségi, illetve vagyoni károkat általában a közvetlenül érintett károsultak, illetve az adófizetők állják, mert a kárért felelős cégnek nincs erre fedezete. A zöldek ezért szorgalmazzák, hogy a veszélyes tevékenységet végző vállalkozásoknak kötelező legyen biztosítást kötniük. Ez egyébként a jelenlegi környezetügyi államtitkárnak, Illés Zoltánnak is évtizedes vesszőparipája.

Nukleáris mérnöki szemmel megdöbbentő, hogy több százezer köbméter erősen lúgos folyadékot tartanak települések, emberek feje fölött ötven-hatvan méterrel úgy, hogy a gátat egy rideg ipari hulladékból alakítják ki, nincs második védvonal és mégis elnyerhetnek hatósági engedélyt – tájékoztatott Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technológiai Intézet igazgatója. Közleményében arra emlékeztet, hogy a veszélyes létesítményekben, így az atomiparban alapvető szabály a négyszeres gát és a gátak épségét garantáló ugyancsak többszörös biztonsági rendszer. A nukleáris mérnök szerint elfogadhatatlan ennyire eltérő iparági szabályozás.

A világsajtóban is hír lett a vörösiszap-ár
A világsajtóban is hír lett a vörösiszap-ár
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.