„Ez politika. És az MSZP arra szólítja fel Domokos Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét, hogy foglalkozzon a feladatával és ne politizáljon” – nyilatkozta lapunknak Lamperth Mónika, a szocialisták közjogi kabinetjének vezetője, miután tegnap közleményben tudatta: a számvevőszék elnöke súlyos szereptévesztésbe került, amikor az alkotmánymódosításra tett javaslatát összeállította.

Domokos László javaslata – amit megküldött a Salamon László által vezetett parlamenti alkotmány-előkészítő bizottságnak – azt tartalmazza, hogy az alaptörvény preambulumában hivatkozzon a Szent Koronára, mint kiemelkedő történelmi ereklyére, valamint a kereszténység hatására a nemzet erkölcsi tartásának kialakulásában és megszilárdításában.

Lamperth Mónika szerint ez politikai álláspont, ezért ellentétes a számvevőszék elnökének feladatával, funkciójával, és azzal, hogy az ÁSZ független ellenőrző testület. Lapunk kérdésére a szocialista politikus egyértelművé tette: az ellen nincs kifogása, hogy a számvevők megfogalmazzák javaslataikat az új alkotmányt illetően. De Domokos László akkor segítene az alaptörvény előkészítésének folyamatában, ha a közpénzügyek rendszerszerű, a hatályos alaptörvényből hiányzó szabályozására tenne szakszerű, részletes javaslatot – közölte Lamperth Mónika, arra kérve az ÁSZ elnökét, hogy e területen munkálkodjon, és hagyja a politikát a politikusokra.

Salamon László bizottsági elnököt nem értük el. Gulyás Gergely (Fidesz), az alkotmány-előkészítő parlamenti grémium alapjogi munkacsoportjának a felelőse viszont kijelentette: az ÁSZ elnökének ugyanúgy joga van elmondania a véleményét a preambulumról és a Szent Koronáról is, mint más szervezetnek, amelyektől véleményt vár a testület. A felkérés ugyanis nem meghatározott szakterülethez kötött, hanem általánosan érvényes – nyilatkozta lapunknak Gulyás Gergely.

Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a hozzá érkező véleményeket nyilvánosságra hozza. A javaslattételre felkértek között szerepel mások mellett a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az ÁSZ elnöke, az ombudsmanok, valamint az MNB, a Költségvetési Tanács, a Gazdasági Versenyhivatal és a PSZÁF elnöke is.

Kovács Tamás legfőbb ügyész törölné az alkotmányból a legfőbb ügyész parlamenti interpellálhatóságát. Ugyanakkor indítványozza: a főügyészt az Országgyűlés kétharmados többséggel válassza meg. Emellett Kovács az alkotmányban szabályozná, hogy a parlament előzetes hozzájárulása nélkül is indíthassanak büntetőeljárást országgyűlési képviselők ellen, ha az adott bűncselekmény legalább öt évig tartó szabadságvesztéssel büntethető.

Szabó Máténak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának az véleménye, hogy nem kell növelni az ombudsmanok számát, de a jelenlegi hivatali apparátust szükséges megerősíteni.

Az Alkotmánybíróság a népszavazás intézményének teljes körű újraszabályozását kéri az alkotmány-előkészítő bizottságtól. A taláros testület tagjai szerint az új alkotmánynak kötelezővé kellene tennie egyes nemzetközi szerződések előzetes kontrollját.

Elkészítette az alkotmánynyal kapcsolatos javaslatait a Költségvetési Tanács is. Indítványozzák, hogy az alaptörvény rögzítse: a nominális államadósság növekedése középtávon nem haladhatja meg az inflációt, valamint a fenntarthatóságot biztosító költségvetési szabályokat tartalmazza olyan törvény, amelyet kétharmados többséggel kell elfogadnia a parlamentnek. Határidőhöz kötnék a költségvetés benyújtásának idejét – a szöveg szeptember 30-át említi példaként –, míg az Országgyűlés december 31-ig döntene annak elfogadásról.

Az Országgyűlés alkotmányelőkészítő bizottságának tagjai jelenleg az egyes részterületekért felelős hét munkabizottságban dolgoznak, és a beérkező vélemények figyelembevételével alakítják majd ki a saját kompetenciájukba tartozó kérdésekről az álláspontjukat – tájékoztatott Bárándy Péter szocialista képviselő, a grémium alelnöke. A részdokumentumok elkészítésének határideje egyébként október 20. Azt követően a teljes bizottság feladata lesz, hogy december 15-ig összeállítsa az alaptörvény koncepcióját.

A határidő ugyan rendkívül szoros, de Bárándy szerint a rendelkezésre álló csaknem két hónap elegendő ahhoz, hogy minden részletre kiterjedő, alaposan kimunkált anyagot állítsanak össze. Az egyes frakcióknak ugyanis nyilván nem most kell kialakítania az alaptörvény sarkalatos pontjaival kapcsolatos véleményét. A szocialisták már konzultáltak szakértőkkel, s a koncepciót illetően határozott álláspontot alakítottak ki. A politikus úgy véli, a többi pártnál is hasonló a helyzet.

A bizottság munkáját könynyítheti – véli Bárándy –, ha az albizottságok mindegyike alternatív javaslatokat terjeszt elő. Az általa vezetett testület bizonyosan ezt a munkamódszert követi, tehát az egyes részkérdésekben az eltérő véleményeket azok támogatottságának megfelelő sorrendben szerepeltetni is fogják. Ha így lesz, Bárándy szerint érdemi munka folyhat.

Más kérdés, hogy minden jel arra mutat: a Fidesz máris kidolgozott alkotmánykoncepcióval rendelkezik – hangsúlyozta a képviselő. Ezt ugyan határozottan cáfolják – tette hozzá –, de az, hogy a hatályos alaptörvényből kivették az alkotmányozást négyötödös többséghez kötő szabályt, mindenképpen figyelmeztető jel.

Arra a felvetésünkre, hogy a szocialistáknak is van koncepciója, amelyhez nyilván ragaszkodni fog, nem vitatta: a Szent-Korona-tan vagy bizonyos vallási utalások alkotmányba emelésével, illetve a világnézeti semlegesség alapelvének elvetésével bizonyosan nem tudnak egyetérteni.

Mindezek kapcsán szerinte éles vita folyik majd a parlamentben, s ha annak más eredménye nem is lesz, anynyi legalább kiderül, hogy az egyes pártok milyen jövőképet kínálnak, miként vélekednek az állam és az egyház szétválasztásáról, illetve a paternalista vagy a szabadelvű államot tartják kívánatos modellnek. A szocialisták egyébként csak akkor nem vesznek részt az alkotmányozás folyamatában – fogalmazott Bárándy –, ha nyilvánvalóvá válik, hogy csak egy ókonzervatív alaptörvény létrehozásához aszszisztálnak.

Az Orbán Viktor miniszterelnök mellett működő alkotmányozó testület tagjai már számos elképzelést megfogalmaztak; Schöpflin György például felvetette: töröljék az alkotmányból a konstruktív bizalmatlansági indítványt, népszavazást pedig csak morális kérdésekről lehessen rendezni. Boross Péter az egyes közjogi tisztséget betöltő személyek jelölési jogát a miniszterelnökhöz telepítené, és szükségesnek tartaná az Alkotmánybíróság „beavatkozási” terének a szűkítését, valamint a Szent Korona alkotmányban való megemlítését.

Ötletekkel tele a padlás