lllés Zoltán környezetvédelmi államtitkár tegnap Kolontáron azt mondta, négyen haltak meg az iszapömlés miatt az ajkai térségben: egy 35 éves férfi megfulladt, mikor a terepjáróját felborította az iszaplavina, egy idős embert az otthonában ért a halál, amikor a házára zúdult az áradat, meghalt továbbá egy hároméves gyermek és egyéves kishúga. A sebesültek száma 123, közülük tizenketten súlyos állapotban kerültek kórházba. Kedden a településen elterjedt az a hír, hogy megtalálták a katasztrófa ötödik áldozatát, de ezt később az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság cáfolta. Öt eltűntet még keresnek.

Azt továbbra sem tudni, miért szakadt át hétfőn délben az ajkai timföldgyár tízes zagytározójának gátja, amely miatt mintegy 800 ezer köbméter lúgos kémhatású, maró vörös iszap öntött el hat Veszprém megyei települést. A tragédia okait több hatóság, és aMAL Zrt. megbízottjai is vizsgálják.

Illés Zoltán azonnali hatálylyal felfüggesztette a MAL Zrt. termelői tevékenységét, egyúttal utasította a céget az ajkai térségben megsérült tározó helyreállítására. Az államtitkár kedd délután Kolontáron, a védelmi bizottság ülését követően az MTI tudósítójának azt mondta: a hétfő délutáni baleset óta a cég továbbra is folytatta a termelést, és felmerült a gyanú, hogy az ökológiai katasztrófa azért következett be, mert a zagytározóban sokkal több iszapot tároltak, mint amennyit szabad lett volna, illetve a cellák illesztése nem volt szakszerű.

Tolnay Lajos, aMAL Zrt. igazgatóságának elnöke ugyanakkor kérdésünkre cáfolta, hogy a társaságnál bármilyen szabálytalanságot követtek volna el. Mint mondta, nincs racionális magyarázat a katasztrófára, mivel a cég dolgozóimindenben betartották az előírásokat. Tolnay szerint nem volt előjele a történteknek, az utolsó ellenőrzést egy órával a gátszakadás előtt tartották, amikor a cég munkatársai nem észleltek sem szivárgást, sem a védmű károsodását.

Az eddigi adatok szerint Kolontáron és Devecserben összesen 110 embernek kellett elhagynia házát, többségük rokonokhoz költözött. Eddig 39-en kértek helyet a devecseri átmeneti szálláson. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint hétfőn a vészhelyzet elhárítása, kedden viszont már a mentesítés volt a fő feladat. A településeken öszszegyűjtik a vörös iszapot, amelyet előbb egy depóniába szállítanak, majd várhatóan visszaviszik Ajkára, a timföldgyárba. A települések megtisztításában a tűzoltóság, a honvédség és a fővárosi köztisztasági vállalat, a polgári védelem 200 embere és 40 gépe vesz részt. A katasztrófa sújtotta településekre eddig öszszesen 133 rendőrt vezényeltek.

Illés Zoltán több tízmilliárd forintban jelölte meg a teljes kár várható összegét. Ennek legnagyobb tétele várhatóan a teljes talajcsere lesz, amit előreláthatólag húsz kilométer hosszan tíz kilométer szélességben kell majd végrehajtani. Az államtitkár a legsürgősebb feladatnak a vörös iszapszennyezés megállítását nevezte, amit a Torna és a Marcal lúgos kémhatásának vegyi úton történő csökkentésével próbálnak megoldani. Ezzel párhuzamosan folyik a megsérült zagytározó gátjának megerősítése és betömedékelése. Pintér Sándor belügyminiszter az eddig elvégzett kármentesítést értékelve elmondta: egy újabb esetleges gátszakadásnak megszűnt a közvetlen veszélye.

Környezeti hatástanulmány nélkül

Vörös iszapot nemcsak Ajka közelében, hanem másutt is tároltak az országban. Talán a legnagyobb ilyen létesítmény Almásfüzitőn, közvetlenül a Duna mellett található. Ott 1950-től 1997-ig folyt timföldgyártás, és a mintegy 120 hektáros területen több mint 12 millió tonna vörös iszapot helyeztek el, amelynek nehézfémtartalma 120 ezer tonnára tehető. Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének munkatársa, Viczián István néhány esztendeje a térségben geomorfológiai jellegű kutatásokat végzett.

Egy, az interneten is hozzáférhető tanulmány szerint a zagy tárolására szolgáló kazettákat a felszíni humuszréteg eltávolításával alakították ki, és a helyben talált iszapos-homokos talajt csupán tömörítették, de vízzáró agyagterítést nem alkalmaztak, és fóliát is csak az egyik tárózóban fektettek le. A kazetták ráadásul csupán kis területen fekszenek magasabban fekvő, tehát ármentes teraszfelszíneken, így a súlyosan mérgező nehézfémeket tartalmazó, erősen lúgos kémhatású anyag – elsősorban a Duna magas vízállása idején – könnyen a talajvízbe, majd onnan a folyóba kerülhetett.

A tározók gátjai a kedvezőtlen geomorfológiai viszonyok miatt kevésbé állékonyak – tűnik ki a tanulmányból. A gátak ugyanis a talajvízáramlás, illetve az alacsonyabban fekvő területeken a vízzel átitatott talaj miatt megcsúszhatnak a vörös iszap okozta terhelés hatására.

A területen – nagyrészt uniós támogatással – azóta jelentős rekultivációs munkálatok folytak, és az egykori tározók nem jelentenek veszélyt a környezetre.

A geológus az ajkai eset kapcsán nem kívánt nyilatkozni, ám most korábbi megállapításai sem érdektelenek, hiszen valószínűsítik, hogy a hazai timföldgyártás kezdetekor, a tározók építése előtt, valószínűleg nem végeztek semmilyen környezeti hatástanulmányt, és vélhetően elmaradt a lehetséges kockázatok elemzése is. (L. K.)

1752

Él a Nemzeti Segélyvonal.

A kizárólag a T-home hálózatából hívható 1752-es telefonszám felhívásával egyszeri 250 forintot juttathatnak el számukra az öt legnagyobb magyar karitatív szervezeten keresztül. Kérjük hívják a Nemzeti Segélyvonalat!

Gerezdes Dávid, a MOTIM Zrt. vezérigazgatója kijelentette: társaságuk, illetve tulajdonosaik soha nem rendelkeztek semmilyen tulajdonosi vagy egyéb érdekeltséggel a MAL Zrt.-ben, így az ezzel kapcsolatban szárnyra kapott híreket politikai pletykának minősítette. Gerezdes hozzátette: a MOTIM-nak ma már csak egyetlen vörösiszap-tározója üzemel, amit 2000-ben egymilliárd forintos beruházással létesítettek, és a legszigorúbb nemzetközi biztonsági előírásoknak is megfelel.

Továbbra sem tudni, miért szakadt át a gát