Ez nem természeti katasztrófa
„A helyzet úgy áll, hogy nincs olyan információnk (...), amely szerint természeti okai lennének ennek a katasztrófának” – mondta a kormányfő a Kormányzati Koordinációs Bizottság budapesti ülése után, kedden, hozzátéve, hogy ha egy katasztrófának nincs természeti oka, akkor az emberek által okozottnak tartható. „Élünk a gyanúperrel, hogy itt erről van szó” – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy az erre irányuló vizsgálatok a kárelhárítással párhuzamosan zajlanak.
A sajtótájékoztatón Orbán Viktor kormánya és a saját nevében őszinte részvétét fejezte ki a halálos áldozatok hozzátartozóinak, továbbá a kabinet együttérzését fejezte ki a sérülteknek is és mindazoknak, akik elvesztették otthonukat, vagy bármilyen más módon bajba kerültek. Kifejtette: a kormány a katasztrófa nyomán a szükséges döntéseket kellő időben meghozta, azokat azonnal foganatosította, a rendőrség, a katasztrófavédelem, a honvédség, a mentők és a tűzoltók pedig haladéktalanul megkezdték a mentést, a veszélyek elhárítását. „A munkájukat a mai értékelésen odaadónak találtuk” – tette hozzá. Az elkeseredés és a bizonytalanság érthető, minden ilyen helyzettel együtt jár a pánikveszély – emelte ki Orbán Viktor, arra kérve az állami vezetőket: nyomatékosítsák a szolgálatot teljesítő, állami alkalmazásban állók felé, hogy az állam embereinek higgadtaknak kell maradniuk. A koordinációs bizottság ülésén meghallgatták a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek delegáltjaiból létrejött ad hoc bizottság jelentését is – tájékoztatott Orbán Viktor.
A miniszterelnök megerősítette, semmilyen sugárzásveszély nincs a környéken.
Pintér Sándor belügyminiszter a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) felelősségbiztosítása nem terjed ki a károsultakra, azaz „a biztosító senkinek nem fog fizetni a vállalat által kötött biztosítás alapján”. Kiemelte ugyanakkor, hogy a cég százezer forintos gyorssegélyt ad a károsultaknak, és kijelentette, hogy a kormány senkit sem fog magára hagyni. Télre mindenkinek fedél lesz a feje fölött, mindenki megfelelő ellátást kap, és mindenki bízhat benne, hogy a kára meg lesz térítve –összegzett, hozzátéve, hogy a kártérítés részleteit az alapos kárfelmérés után tudják ismertetni.
Az üzem esetleges zár alá vételére vonatkozó kérdésre Orbán Viktor úgy felelt: termelő üzemről van szó, ha nem termel, képtelen előállítani azt az értéket, amiből kártérítést tud fizetni. Hozzátette, hogy a termelést átmenetileg felfüggesztették, a hét végén dől el, hogy újraindítható-e. Fontosnak nevezte, hogy a baleset nem a termelési folyamatból, hanem a melléktermék tárolási körülményeiből fakadt.
A vörös iszap egészségügyi kockázatairól szólva Pintér Sándor azt mondta: veszélyes anyagról van szó, amely égési sérülést, szembe kerülve akár vakságot okozhat. „Fürödjön meg benne, és akkor megtudja, hogy veszélyes-e” – reagált a belügyminiszter arra, hogy a MAL Zrt. vezetőjének közlése szerinte a vörös iszap nem veszélyes az emberekre.
Pintér Sándor arról is beszámolt, hogy a többi tározót környezetvédelmi szakemberek vizsgálják, ugyanakkor kiemelte, hogy a most átszakadt tározót is rendszeresen ellenőrizték. Hogy megfelelően-e, a rendőrség dolga kideríteni – fogalmazott. A belügyminiszter arra is kitért, hogy a felszín alatti vízkészlet nem szenynyeződött, a felszíni vizeket pedig folyamatosan vizsgálják. Mint mondta, minden erővel azért dolgoznak, hogy a Dunába ne jusson szennyeződés, és ennek elkerülésére jó esély van.
Orbán Viktor végezetül nyomatékosan kérte a helybelieket, hogy ne fogyasszanak helyben termelt élelmiszereket, akkor sem, ha azok teljesen egészségesnek látszanak, mert olyan szennyeződés lehet rajtuk, amelyek „borzalmas betegségeket okozhatnak”.
Nem veszélyes üzem
A veszélyes ipari üzemeknek és a hatásterületükön található települési önkormányzatoknak is fel kell készülniük az esetleges ipari balesetek következményeinek felszámolására.
Az üzemeltető feladata, hogy tegyen meg mindent a lehetséges veszélyek elhárítása érdekében, és a belső védelmi terv az ehhez szükséges intézkedéseket tartalmazza. A környező településekre vonatkozóan pedig a katasztrófavédelem készít a helyi polgármesterekkel közösen külső védelmi tervet. Csakhogy a veszélyes ipari üzemek működését szabályozó Sevesoegyezmény nem terjed ki a veszélyeshulladék-lerakókra, és a zagytározó ilyen létesítménynek számít. Így a hatályos szabályok szerint a Magyar Alumínium sem veszélyes üzem, és így a tevékenységét a katasztrófavédelem emberei nem vizsgálhatják. A hulladéklerakók létesítésének feltételeit a környezetvédelmi hatóság szabja meg, és az ellenőrzés is ennek a szervezetnek a feladata.
Ugyanakkor a polgári védelmi szervezet feladata, hogy a településeket a különféle kockázati tényezők alapján kategóriákba sorolja. Például Devecser és Kolontár a III. kategóriába került, vagyis a négy osztályból az utolsó előttibe. Ez azt jelenti, hogy a magasabb besorolás feltételéül szabott veszélyeknek – ilyen egyebek mellett a mérgező vegyi anyagok környezetbe jutása is – ott legfeljebb a másodlagos hatásai jelentkezhetnek.
Egyébként a hatályos szabályok szerint veszélyelhárítási alaptervet a III. csoportba tartozóknak is kell készíteniük, amelyet „a számba vehetően jellemző veszélyeztető hatás elhárítására és felszámolására teljes részletességgel, a személyi és technikai erőforrások hozzárendelésével kell elkészíteni” – szól a vonatkozó belügyminiszteri rendelet. (L. K.)
