Polgármesterek parlamentje
A vasárnapi választással hangsúlyosan erősödik az a tendencia, hogy ciklusról ciklusra növekszik azoknak a parlamenti képviselőknek a száma, akik egyben polgármesterek vagy vezető tisztséget töltenek be a megyei és települési önkormányzatokban. 2000-ben a 386 képviselő csaknem negyedének volt valamilyen önkormányzati tisztsége is, 53-an voltak tagjai megyei közgyűléseknek, polgármesterként négyen vezettek megyei jogú várost, hárman pedig fővárosi kerületet. A mostani választás után a parlamenti képviselők többségének lett még egy főállása önkormányzatnál vagy megyei közgyűlésben.
A 226 fős Fidesz-frakció több mint egyharmadát, 76 politikust választották meg polgármesternek, a szocialista képviselőcsoportból ketten vezetnek a jövőben nagyobb várost. A parlamenti pártok több mint ötven képviselője került be fővárosi vagy megyei közgyűlésekbe is. A nagy lélekszámú települések vezetői szinte mindannyian benn ülnek a parlamentben is, köztük az új főpolgármester, a 23 megyei jogú város polgármesterei közül 16-an, a 23 fővárosi kerületi polgármester közül pedig 15-en országgyűlési képviselők is egyszerre.
Vannak olyan elképzelések, hogy a parlamenti képviselők számának felére, maximum 200 főre csökkentésével párhuzamosan 2014-től ismét összeférhetetlenné tennék a parlamenti képviselőséget a polgármesterséggel. Ebben az esetben a politikusoknak kell majd eldönteniük, hogy a következő ciklustól melyik tisztségüktől válnak meg.
Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára a Népszabadságnak elmondta: régi dilemma, hogy hasznos-e az önkormányzatoknak, ha vezetőik egyben tagjai az Országgyűlésnek is. Az első szabadon választott parlamentben még nem lehettek polgármesterek, ezt az összeférhetetlenséget az 1994-ben hatalomra került szocialista–szabad demokrata koalíció megszüntette, és azóta folyamatosan emelkedik a több tisztséget egyszerre betöltő képviselők száma.
Zongor szerint az elmúlt ciklusokban ugyanakkor megfigyelhető volt, hogy a kormánypárti polgármesterek legtöbbször nem tudtak önkormányzatbarát döntéseket, törvényeket elfogadtatni, mert nem mertek, nem tudtak szembemenni saját pártjukkal és kormányukkal, így az ellenzéki polgármesterekre maradt az önkormányzati érdekek megjelenítése. A TÖOSZ ezért is szorgalmazza régóta a kétkamarás parlament kialakítását, mert a felsőházban pártpolitikai megfontolások nélkül jelenhetnének meg a különböző társadalmi csoportok és intézményrendszerek sajátos érdekei is.
Zongor nagyon károsnak tartja azt a több mint tíz éve kialakult gyakorlatot, hogy a kormánypárti politikusok által vezetett települések kapják a legtöbb állami támogatást, az ellenzéki városok pedig csak elvétve, és ezt az országos vezetők nem is titkolják, hanem a választási kampányban még hirdetik is annak reményében, hogy ez befolyásolja majd a választások kimenetelét. A TÖOSZ főtitkára azt mondta, a jelenlegi kormány a kétharmados parlamenti többsége birtokában valódi átalakításokat hajthat végre az önkormányzati rendszeren, és ebben Zongor szerint az önkormányzatokat képviselő szervezetek is partnerek lehetnek, ha az átalakítások végül a közszolgáltatások minőségének emelésével járnak és egyben kiszámíthatóvá válik az önkormányzatok gazdasági helyzete és állami finanszírozása is.
