Kezdődő törésvonalak az MSZP-ben?
Kilépett a frakcióból, de mandátumát nem adja vissza a volt házelnök – ezt Szili Katalin maga jelentette be tegnap délelőtt. A politikus ezt azzal indokolta, hogy vasárnap az általa vezetett Szövetség a Jövőért Mozgalom létrehozta a Szociális Unió elnevezésű pártot, amelynek elnöke lett. Szili rámutatott, hogy e lépésével az MSZP alapszabálya szerint megszűnt a párttagsága. Szili Katalin független képviselőként folytatja, mandátumát pedig nem kívánja viszszaadni, mondván, az MSZP-vel és nem a választóival szakított. Ehhez képest a szocialisták Baranya megyei szervezete – elfogadva Szili döntését – arra szólította fel a politikust, hogy adja vissza mandátumát, hiszen parlamenti helye listás, nem pedig egyéni.
A volt házelnök döntése a párton belül nem okozott meglepetést, bár konkrét előzményei nem voltak. Szili ugyanakkor már régóta mellékutakon járt, megalapította saját szövetségét, amely önálló jelölteket is állított a hét végi regionális választáson – igaz, egyikük sem lett képviselő. Szili kedden közleményben nyilvánította ki, hogy az MSZP mai összeomlása kizárólag a magyarság nemzeti érzéseit és szociális érdekeit mellőző neoliberális politikájának a számlájára írható, egyben annak a végállomása is. Azt nyilatkozta: az MSZP-nek az önkormányzati választásokon elszenvedett vereséggel „vége van”, másfél éven belül háromszor veszítettek, és ezért új baloldali pártra van szükség.
A tegnap délelőtti frakcióülés után – amelyen a pártelnök bejelentette Szili távozását – a volt kormányfő, Gyurcsány Ferenc azt mondta a sajtónak: Szili az elmúlt évek alatt taposott egy önálló ösvényt magának, amely egyre jobban eltért az MSZP fő irányvonalától. „Az a dolgunk, hogy sok sikert kívánjunk neki”, tette hozzá. Gyurcsány is önálló ösvényre lép: mint arról lapunk korábban elsőként hírt adott, a volt pártelnök egyfajta platformfúzióban gondolkodik.
Gyurcsány pár nappal ezelőtt a Fapados Alapítvány konferenciáján azt mondta: „ahhoz, hogy a ’89-es alkotmányosságot megvédhessük, meg kell teremteni a ’89-es demokraták politikai koalí cióját. Ehhez (…) rendszerváltásra van szükség az MSZP-ben”. Gyurcsány Ferenc hosszú hallgatás után itt tette egyértelművé: markáns részt kíván vállalni az MSZP újjászervezésében. Ezt így nem mondta ugyan ki, politikaiidentitás-építő előadása és az ezt megelőzően elhangzott, Gyurcsány okfejtésének „megágyazó” beszédek is mind ebbe az irányba mutattak.
A Népszabadság információi szerint Gyurcsány az MSZP mai elnökségi ülésén ismerteti elképzeléseinek részleteit a párt felső vezetésével. Úgy tudjuk, a volt pártelnök régi-új bázisát az MSZP szociáldemokrata és progresszív platformjának egyfajta egyesülése adhatja. Előbbi a párt egyik legnagyobb hagyományokkal bíró tömörülése, élén azzal a Vitányi Ivánnal, aki sosem titkolta, hogy Gyurcsány politikájának egyik legfőbb támogatója. (Emlékezetes, hogy pártelnöki lemondása után átmeneti utódjának Gyurcsány először Vitányit javasolta).
A Társulás a Szociáldemokrata Értékekért Platformban találjuk még Hiller István volt kulturális minisztert, aki korábban Gyurcsánnyal együtt vezette a pártot. A Progresszív Platformot pedig az a Ficsor Ádám elnökli, aki korábban Gyurcsány kabinetfőnöke volt. A progresszívek között vállalt vezető szerepet több más, a volt kormányfőt nyíltan támogató fiatal politikus, így Molnár Csaba és Oláh Lajos.
Úgy tudjuk, pár nappal korábban volt már egy tanácskozás, ahol Vitányi Iván felvetette a fúzió lehetőségét és Gyurcsány vezetővé választását, de akkor a jelen lévő politikusok többsége állítólag ezt elvetette. További nehézségekkel járhat, hogy a párt alapszabálya szerint platformok fúziója nem lehetséges, legalábbis formailag nem. Úgy tudni, éppen ezért az lesz a megoldás, hogy Gyurcsány és „együttgondolkodói köre” új platformot alapít, a korábbi kettő „szellemi örököseként”.
Forrásaink hangsúlyozták, hogy a volt kormányfő sem a frakciót, sem a pártot nem kívánja szakítópróba elé állítani, ezért is inkább párton belüli, mintsem azon kívüli (lásd: Szili Katalin) megoldást keresett. Az új platform zászlóbontása a hónap második felére várható, a politikai alapvetés és tartalom az az alkotmányvédő, köztársaságpárti ideológia lehet, amelyet Gyurcsány a konferencián meghirdetett.
„Ennek is el fog jönni az ideje, de csak október harmadika után!”. Így hárította el a Népszabadságnak adott interjújában a választások előtt Tóth József angyalföldi polgármester, hogy megválaszolja a párt jövőjére vonatkozó kérdésünket. Ígéretének eleget tett, most válaszolt. Azt mondta: a következő fél év-egy év dönti el az MSZP sorsát. „A szocialista pártnak el kell döntenie, hogy saját bázisán meg tud-e újulni, vagy olyan élesek az ideológiai ellentétek, hogy előbb két frakciója lesz, majd a párt is kettészakad; esetleg a szocialista párt egyszerűen marginalizálódni fog”, fogalmazott, hozzátéve: a mostani elnökség a nyáron kapott mandátumot, így „ha nem lesz égszakadás, akkor az elnökség munkáját egy soros kongreszszusnak kell majd megítélnie, addig hagyni kell őket dolgozni”. Tóth József hangsúlyozta: a megerősödést alulról kell kezdeni, nem pedig felülről.
