Felkavaró pécsi döntés: a gyerek gyilkolt, a szülő fizet
A kaposvári Táncsics Gimnázium két másodikos diákja, K. Mihály és V. Dávid 2008. május 21-én a város egyik tavához csalta, s ott kézzel, bottal és kövekkel összeverték osztálytársukat, Szabó Józsefet. A bántalmazott fiú elvesztette eszméletét. A két támadó belökte a tóba Józsefet, s az ájult fiú belefulladt a vízbe. Az elkövetők korábban barátságban voltak az áldozattal, s tettüket azzal magyarázták: a jó viszony megromlott, és József terhükre vált. A bíróság a két, 16 esztendős gyilkost 14 évi börtönre ítélte.
Az áldozat szülei polgári pert indítottak az elkövetők ellen, mivel életük – egyetlen gyermekük elvesztése után – céltalanná vált. A Pécsi Ítélőtábla megalapozottnak találta a keresetet, és négy-négymillió – azaz összesen nyolcmillió – forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte az elkövetőket és szüleiket. Mivel a két elkövető börtönben ül, s vagyonuk, keresetük nincs, az összeget szüleiknek kell előteremteniük. A per során az elítéltek szülei nem fogadták el, hogy az ő nevelésük hozzájárult volna a tragédiához. Lábady Tamás, az ítéletet hozó tanács – és az ítélőtábla – elnöke másképp foglalt állást. A bíró indoklása szerint az elkövetőkből „hiányzott az irgalom, a könyörületesség, a szánalom, a megrendülés és a jóság. A szülők nem nevelték őket az élet tiszteletére olyan módon, hogy ne jussanak el ennek a brutális bűncselekménynek a megvalósításához.”
A táblabíróság tulajdonképpen helyben hagyta a Somogy Megyei Bíróság első fokon hozott ítéletét a kártérítési perben. Egyik bíróság sem vizsgálta, hogy a szülők követtek-e el olyan nevelési hibákat, amelyek a bűncselekményhez vezettek. Mindkét ítélet arra épült, hogy ha egy fiatal elkövet egy ilyen bestiális bűnt, akkor őt a szülők nem nevelték megfelelően. Ez a megállapítás precedensértékűvé teszi a héten megszületett ítéletet. Ezt így gondolja Lábady Tamás is, aki azonban az általa tárgyalt ügyről – a hatályos jogszabályok értelmében – nem nyilatkozhatott.
Megkérdeztünk több ügyvédet, akik – mivel az ügy szerintük számos jogi kérdést felvet – név nélkül hajlandók voltak véleményt mondani az ítéletről. Egyikük úgy látta: a bíróság tulajdonképpen azt mondta ki, hogy a szülőknek objektív felelősségük van gyermekük jellemének épülésében, holott a polgári törvénykönyv nem ismer ilyen felelősséget. A bíróság a nevelésről szóló erkölcsi normát jogi normává formálta, márpedig ezzel a bíróság jogot alkotott, ami nem megengedett, mert az a törvényalkotó feladata – vélte az általunk megkérdezett egyik jogász.
Van, aki szerint viszont nem előzmény nélküli az ítélet. Ha ugyanis egy gyerek adott esetben valamilyen anyagi kárt okoz (például a boltból lop vagy graffitizik), a kárt kifizettetik a szülővel. A kártérítésről döntő bíróság nem vizsgálja, hogy a szülő megfelelően neveli-e a gyermekét, azt – legfeljebb – a gyámhatóság ellenőrzi.
Az egyik megkérdezett ügyvéd válaszában azt hangsúlyozta, hogy egy gyerek karakterének kialakulásában – a szülőn kívül – szerepet játszik az iskola, valamint a játszótársak, a rokonok, a szomszédok, a civil körök. Ezen okfejtés szerint a tömegkommunikáció szerepe sem hagyható figyelmen kívül. Nem vitás, hogy a szülőnek van a legnagyobb beleszólása abba, hogy a gyerek hova jár, mit csinál, kivel barátkozik, mit olvas, mit néz a tévében, mire keres rá az interneten. Ám az ellenőrzés lehetősége korlátozott, s gyakran előfordul, hogy egy gyerek átvágja a szüleit. A szülő pedig nem követheti mindenhová a gyermekét, nem kontrollálhatja minden lépését. Mindezekből az általunk megkérdezett jogász azt a következtetést vonta le, hogy a kaposvári tinédzser gyilkosok szüleit csak akkor terhelné felelősség, ha tényekkel bizonyították volna, hogy nem figyeltek oda a gyermekeikre, a brutális tett elkövetését megelőző figyelmeztető jelekre. Ez a bizonyítás azonban elmaradt.
Amúgy Lábady Tamás – mint azt tudósítónknak elmondta – biztos volt abban, hogy ítélete szakmai vitákra ad majd okot. Arra is felkészült, hogy bár a mostani végzés jogerős, a pervesztes szülők feletehetően nem nyugszanak bele a verdiktbe, és a Legfelsőbb Bírósághoz fordulnak majd rendkívüli jogorvoslatért.