Húszezer mandátumért folyik a harc
Vasárnap, az önkormányzati választás napján az ország 3176 településén reggel hat órakor nyitnak a szavazókörök. A választójoggal rendelkező magyar, illetve a tartósan hazánkban élő, bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező külföldi állampolgárok este hétig adhatják le voksukat. Így a tavaszi választáshoz képest valamivel több, összesen 8,2 millió embert várnak az urnákhoz.
Szavazni a lakóhelyen, illetve az ideiglenes tartózkodási helyen is lehet: ez utóbbihoz az állandó lakcím szerinti önkormányzat jegyzőjétől igazolást kell kérni, ami személyesen még ma délután négyig igényelhető. A szavazókörök döntő többségét az eddig megszokott címen találjuk, ám érdemes ügyelni arra, hogy a helyi képviselők számának negyvenszázalékos csökkenése miatt a tízezer főnél népesebb településeken változtak az egyéni körzetek határai. Emiatt egyes szavazóköröket – a körülbelül 11 ezerből mintegy kétszázat – megszüntettek.
Ahhoz, hogy valaki leadhassa a voksát, személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy kártya formátumú jogosítvánnyal igazolnia kell a személyazonosságát, és be kell mutatnia a lakcímkártyáját. Akinek még olyan régi személyije van, amely a lakóhelyet is tartalmazza, annak nincs szüksége további dokumentumra. A választásról szóló értesítést nem kötelező magunkkal vinni, aki azonban azt bemutatja, gyorsabbá teszi az ügyintézést. A személyazonosítás után a szavazólapokat – amelyek száma településtípusonként változó, kettő, három vagy négy lehet – a bizottság lepecsételi, majd egy borítékkal együtt átadja a választónak.
A szavazás tétje, hogy a következő négy évben ki vezeti az egyes településeket, s kik lesznek a települési képviselőtestületek, illetve a fővárosi és a megyei közgyűlések tagjai. A legegyszerűbb a (fő)polgármester-választás: minden faluban és városban az nyeri el ezt a posztot, akire a legtöbben voksoltak. A szavazás egyfordulós, érvényességi küszöb nincs, az a jelölt győz, aki a legtöbb szavazatot kapta. Elméletileg tehát akár egyetlen voks elég lehet ahhoz, hogy valaki elfoglalhassa a településvezetői széket.
A tízezer főnél kisebb településeken a helyi képviselőket – számuk országosan 14 és fél ezer fő – egyéni listákról, a korábbi szóhasználat szerint kislistákról választják. A szavazólapra valamennyi jelölt felkerül, aki megszerezte a jogszabályban meghatározott számú ajánlást, tehát néhol akár húsz-harminc személyre is lehet majd voksolni. Közülük a választásra jogosultak azonban legfeljebb annyi személyt jelölhetnek meg, amennyi az adott településen a képviselő-testület tagjainak maximális száma. Ez a száz lakosnál kisebb településen kettő, ezres lélekszámig négy, ötezer lakosig hat, tízezerig nyolc fő. Ha valaki ennél kevesebb név mellé tesz ikszet vagy pluszjelet, a szavazat érvényes lesz, amennyiben viszont többet jelölt meg, a voksát nem vehetik figyelembe. A legtöbb szavazatot elnyerő személyek lesznek a képviselők; eredményességi határ nincs, tehát akár egy szavazat is elég, ha annyi jelölt van, ahány képviselői hely.
A mandátum elnyerésének szabályai bonyolultabbak a tízezer főnél népesebb településeken. Azokon ugyanis a helyi képviselők részben az egyéni választókerületek eredménye alapján, részben a kompenzációs listákról kerülnek a képviselő-testületbe. Listát pedig kizárólag azok a jelölőszervezetek – pártok vagy társadalmi szervezetek – jelenthettek be, amelyek az egyéni körzetek legalább felében állítottak jelöltet. Egyéniben az győz, akire többen szavaztak, a listákról kiosztható kompenzációs mandátumot pedig azon szervezetek között osztják ki, amelyek vesztes jelöltjei az öszszes voks legalább öt százalékát megszerezték. Emlékeztetőül: a korábbi helyhatósági választásokon a kompenzációs mandátumok aránya negyven százalék volt, a kormánypárt által kezdeményezett törvénymódosítás hatására azonban az egyéni körzetekben kisebbségbe szoruló pártok most legfeljebb a képviselői helyek harminc százalékán osztozhatnak. Vagyis ha egy szervezet egyéni jelöltjei minden körzetben befutnak, az ellenzék szinte csak jelképes képviselethez jut.
A fővárosi és a megyei közgyűlésben a jelölőszervezetek – ezek pártok és civil szerveződések is lehetnek – a listáikra leadott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz. Itt tehát arányos választási rendszer valósul meg: a közgyűlési képviselői helyeket az egyes listákra leadott voksok arányában osztják el, feltéve hogy sikerül átlépni az ötszázalékos küszöböt.
A választási rendszer sajátossága, hogy településtípusonként változik, hány szavazólapot osztanak ki. Budapesten a választók a kerületi polgármester és a helyi képviselő, valamint a főpolgármester személyére, emellett a fővárosi közgyűlési listákra szavazhatnak. A vidéki települések zömén a polgármesterre, a helyi képviselőkre, valamint a megyei közgyűlési listákra lehet majd voksolni. A megyei jogú városokban csak két szavazólap lesz, ezekben ugyanis csupán polgármestert és helyi képviselőket választanak, a megyei közgyűlésbe nem delegálnak képviselőket.
Vasárnap kisebbségi önkormányzati választást is tartanak. Azt azokon a településeken tűzték ki, ahol legalább harmincan nyilatkoztak arról, hogy a törvényben meghatározott tizenhárom kisebbség valamelyikéhez tartoznak. Ebben az esetben az adott kisebbség társadalmi szervezetei állíthattak jelölteket, s miután az önkormányzat tagjainak a száma négy, legalább ennyi embert kellett megnevezniük. A szavazás az egyéni listás rendszerhez hasonlatos: a szavazólapon szereplő személyek közül maximum négyet lehet megjelölni, ellenkező esetben a voks érvénytelen. A kisebbségi választásra egyébként mindenütt külön szavazóköröket jelöltek ki, s az egyes kisebbségek jelöltjei külön szavazólapra kerülnek.
