A Fidesz ismét a kétharmados többség elnyerésében reménykedik, és a párt – amint azt egyik politikusa hangoztatta – „a rendszerváltás óta legfontosabb önkormányzati választásra” készül. Korántsem egyértelmű, hogy ez mit is jelent. A polgármesteri posztok kétharmadát célozták meg? Az bizonyosan nem valósul meg, hiszen Magyarországon 3175 település van, és a kormánypártok mindössze 1100 polgármesterjelöltet állítottak. A helyi mandátumok kétharmadát akarják? Nemigen sikerülhet, mert az elnyerhető helyek száma csaknem 17 ezer, a Fidesz pedig 7500 jelöltet állított. A fővárosi, illetve a megyei közgyűlésekben szeretne a jobboldal kétharmadot? Erre Budapesten csak mérsékelt esély van, a megyék egy részében viszont megvalósulhat. A kétharmadnak lehetséges egy másik értelmezése is: talán arra gondolnak, hogy az országosan leadott összes szavazat kétharmadát szerzik meg. Ez merész elképzelés, mert tavasszal is csak 52,7 százalékig jutottak, és a minősített parlamenti többséget a választási rendszer aránytalanságának köszönhetik. Egyébként a 2006-os helyhatósági választáson a voksok 37 százalékát a függetlenek kapták, s akkor a Fidesz és a KDNP körülbelül harminc, míg az MSZP és az SZDSZ együttesen 18 százalékot ért el. Miután a 68 ezer jelölt 62 százaléka most is független, egyetlen párt szinte bizonyosan nem szerezheti meg a voksok kétharmadát.

Egy újabb lehetséges megközelítés szerint a Fidesz arra számít, hogy az összes polgár kétharmada olyan településen él majd, amely jobboldali polgármester irányítása alatt működik. Ez akár be is következhet, hiszen Budapest és a 23 megyei jogú város lakosságának száma megközelíti a négymilliót, s a még mintegy háromszáz városi jogú településen további körülbelül két és fél millió ember él. A jobboldal azonban további csaknem nyolcszáz – zömében nagyobb, tehát többezres lélekszámú – községben is indít polgármesterjelöltet, és ha viszonylag sok helyen nyerne, az ország népességének akár hetvennyolcvan százaléka fideszes fennhatóság alá kerülhetne.

Mindez azonban csak játék a számokkal. A választáson a kétharmadnak ugyanis alig van jelentősége, hiszen egyetlen voks különbség is elég ahhoz, hogy eldőljön, ki lesz polgármester vagy helyi képviselő. Az egyébként a testület működését sem befolyásolja, hogy a helyi „kormánypárt” mekkora előnyre tett szert, mert az önkormányzati törvény szerint a minősített többséget igénylő döntésekhez is csupán a képviselők több mint felének szavazata szükséges. Ráadásul a Fidesz úgy módosította az önkormányzati választási törvényt, hogy a tízezer főnél nagyobb településeken kiosztható kompenzációs mandátumok számát az egyéni képviselői helyeknél jóval nagyobb arányban csökkentette. Eddig az egyéni körzetekben vesztes pártok a mandátumok körülbelül negyven százalékát kapták, az új szabályok szerint azonban csak azok harminc százalékára számíthatnak. Ahol tehát a jobboldal a választókerületekben akár minimális, tehát 51 százalékos többséggel nyer, a testületben a képviselői helyek hetven százalékát szerezheti meg.

A közvélemény-kutatási adatok szerint a választások egyértelmű győztese a Fidesz lesz. A párt most az ellenzék vezette nagyvárosokat – Szegedet, Miskolcot, Nyíregyházát, Szombathelyet, Székesfehérvárt – és Budapestet is szeretné bevenni. A Tárki adatai szerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz–KDNP támogatottsága a júliusi hatvanról 65 százalékra emelkedett, az MSZP-é húszról 17 százalékra csökkent. A Jobbikra nyolc, az LMP-re a válaszolók hét százaléka szavazna. Az intézet a fővárosban viszont a kormánypártok és a szocialisták között mindössze másfélszeres különbséget mért, ám a Fidesznek ez is elég lehet ahhoz, hogy közgyűlési többséget szerezzen. A Szonda Ipsos hasonló eredményekről számolt be: a határozott pártpreferenciával rendelkezők 65 százaléka támogatja a Fideszt, 17 az MSZP-t, 12 a Jobbikot és öt az LMP-t. A Szonda Budapesten azonban szorosabb eredményt prognosztizál, mert ott a biztos pártválasztók 48 százaléka a Fideszre, 29 az MSZP-re, 12 az LMP-re és tíz a Jobbikra voksolna. A Századvég Alapítvány a részvételüket biztosra ígérő pártválasztók körében a Fidesz még nagyobb, 66 százalékos támogatottságát mérte. Ugyanakkor az MSZP-t a válaszolók 16, a Jobbikot kilenc, míg az LMP-t hat százaléka jelölte meg. Szintén a Századvég készített közvélemény-kutatást a fővárosban és Szegeden. E szerint Tarlós István fideszes főpolgármester-jelölt a biztos szavazók körében 57 százalékkal vezet, míg az MSZP-s Horváth Csaba 22 százalékon áll. Szegeden az MSZP jelöltjének, Botka Lászlónak jobbak az esélyei: rá a biztos pártválasztók 48 százaléka voksolna, a fideszes B. Nagy László pedig 45 százalékra számíthat.

Az LMP budapesti kampányzáró rendezvénye