Másfél évtizeden át az MSZP bástyája volt Pécs: a parlamenti és az önkormányzati választásokon gyakran „mindent vittek” a szocialista jelöltek. Mindezt megalapozta a baranyai megyeszékhely bányászmúltja, és az, hogy a városban volt a pártnak két emblematikus figurája: Toller László és Szili Katalin. Toller jártas volt a politikai küzdelmekben, az emberek megszólításában, a fővárosi párthatalmasságok ellen lázadó talpasok összefogásában. A Pécshez ezer szállal kötődő Szili pedig megtestesítette a szerény, megértő asszonyt, akit látva a vidéki nők arra gondoltak: ő közülük való. Pécs 2005 végén elnyerte a lehetőséget, hogy 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa (EKF) legyen, ez is erősítette az MSZP-t.

Aztán 2005 végén lejtőre került a pécsi szervezet. A kormány rálőcsölte Pécsre a tubesi radart, ami ellen a helyiek tiltakoztak, s elindultak a várost lejárató viták az EKF-ről. 2006 júniusában Toller László autóbalesetet szenvedett, a politikus kómába esett – ez az állapota eltartott az idén bekövetkezett haláláig. Toller kiesése után hatalmi harc dúlt a pécsi MSZP-ben. Áthidaló megoldásként az egyik csoporthoz sem tartozó Tasnádi Péter lett a párt polgármesterjelöltje. Bár nem volt igazán ismert személyiség (a megyei közgyűlésben – mint alelnök – szürke eminenciásként tevékenykedett), Tasnádi és az MSZP még nyert a 2006-os önkormányzati választáson. Ám Tasnádi nem tudott mit kezdeni a város gondjaival. Pécs súlyosan eladósodott, az EKF-előkészületek akadoztak, s a Tubes-ügy sarokba szorította a pécsi MSZP-t. Ráadásul a pécsi pártszervezet anarchikusan működött: a vezér nélkül maradt Tollercsapat szenvedett attól, hogy kiszorult a hatalomból. A Toller által vakvágányra állítottak meg attól, hogy most sem ők jutottak a csúcsra. Tasnádit egy fiatal csapat emelte pajzsra, de sakkban is tartotta őt. A polgármester 2008-ban rákos lett, és 2009 januárjában, 53 évesen meghalt.

A pécsi szocialisták megnyerték Szili Katalint, hogy induljon el a tavaly májusi időközi polgármester-választáson. Úgy vélték, hogy a párt mélyrepülése miatt csak a házelnöknek van esélye nyerni – vagy vele legalább elérhető egy tisztes vereség, ami a Gyurcsány-korszak vége felé tartva érthető álláspontnak tűnt. A Fidesz azonban az 1994 és 1998 között polgármesterként szolgáló Páva Zsoltot állította sorompóba, és megszerezte a voksok kétharmadát. A Fidesz hatalmas győzelemként élte meg ezt, hiszen bizonyossá vált, hogy a közvélemény-kutatások adatai valósak, és a pártnak esélye van a 2010-es választáson a kétharmados többségre (a parlamenti választás már ezt igazolta). Az MSZP-t sokkolta Szili súlyos veresége.

A pécsi szocialistákat azóta már az is nyomasztja, hogy a korábban határozatlannak ismert Páva nagyon megtanult dönteni és kommunikálni. A polgármester – azt hangoztatva, hogy a népakarat győzött – a város főterén tette le hivatali esküjét. A pécsi közgyűlésben három sértődött szocialista kilépett az MSZP-frakcióból, s mivel ők akkortól már Pávát támogatták, a polgármesternek így meg is lett a többsége a testületben. Páva távozásra késztette a három MSZP-s alpolgármestert, majd takarékosságra hivatkozva karcsúsította a közgyűlés MSZP-s szakértői gárdáját. Átvilágítással bizonyította be, hogy a város eddig pazarlón gazdálkodott, amikor viszont a dzsámi előtti tér felújítására a tervezettnél 300 millióval több kellett az EKF sikere érdekében, akkor telefonos felméréssel kért felhatalmazást a kiadásra a választóktól. Tavaly szeptemberben – a francia Suez-csoportot kiebrudalva – a város vette a kezébe a drágának minősített pécsi vízszolgáltatást. Az országosan támadott lépésre a bíróság igent bólintott, s a város és a Suez tárgyalásairól kiszivárgó hírek szerint a franciák kártalanítása kigazdálkodható lesz a vízszolgáltatás öt-hat évi nyereségéből. Visszaszerezte a város a Pécsi Közlekedési Zrt.-t is a buszokat titokban eladó kisebbségi partnertől, a napokban meg felmondásra kényszerült az a cég, amely kirívóan drágán takarította a havat Pécsen. Fontos mozzanatnak bizonyult, hogy Pávának is része volt abban, hogy a civilek meggátolták a tubesi radar megépítését. Az EKF is „pályára állt”, hiszen zajlanak a programok, a várost rekordszámú turista keresi fel, és nagyon kemény munkával, de sorra befejeződnek a látványos beruházások: a közterek, a koncertterem, a tudásközpont, a Zsolnay negyed.

A pécsiMSZP az események hatására, továbbá vezéregyéniségek hiányában annyira meggyengült, hogy alig talált magának jelölteket az önkormányzati választásra. Polgármesternek szerettek volna megnyerni egy baloldali személyt, aki a munkájával és erkölcsi tartásával már bizonyított, ugyanakkor politikailag intakt. A kiszemeltek nemet mondtak. Végül Meixner Andrást jelölték a posztra. Meixner 1994 óta tagja a közgyűlésnek, matematika szakos tanár, így otthon van a valószínűségszámításban: tudta, hogy nincs esélye nyerni, de egy ilyen jelölésre nem mondhatott nemet, mert – ahogy ő érvel – „eddig már annyi jót kapott pártjától”. Amúgy Meixner szerint az MSZP országos vezetése sokat ártott a pécsi szervezetnek, főképp azzal, hogy le akarták nyomni a tubesi radart a város torkán. De az EKF-beruházások késését is a minisztériumok tehetetlenségével magyarázza Meixner.

Amúgy az MSZP pécsi aspiránsai a szórólapokon nem a párt, hanem a Baloldali Összefogás nevet viselő koalíció jelöltjeként láthatók. A koalíciót az MSZP, az antifasiszta szövetség, egy bányászszakszervezet és az egyik munkáspárt hozta létre. Horváth Csaba helyi politológus szerint a pécsiMSZP mintha félt volna a szegfű alatt indulni. Az is feltűnt a politológusnak, hogy Szili Katalin nem vett részt a pécsi kampányban. A 2009-ben Szövetség a Jövőért néven mozgalmat alapító Szili ezt azzal magyarázza, hogy őt nem hívták párttársai. Horváth Csaba úgy látja, hogy Szili neutrális térbe került, s Pécsen elfelejtették. Ezt támasztja alá, hogy az általunk megkérdezett pécsiek semmit sem tudnak a mostani Sziliről, mozgalmának nevére senki sem emlékezett.

Mellesleg a pécsi kampány csendes, a lakossági találkozók gyakorlatilag érdektelenségbe fulladnak. Pécset talán kifárasztotta a tavalyi, nagy érzelmeket megmozgató polgármester-választás, de az is lehet, hogy a nyugalom annak szól: a voksolás egyesélyes. A Fidesz arra készül, hogy akár mind a tizenkilenc pécsi körzetben nyerni fog. Ezt Meixner sem tartja kizártnak, de bízik abban, hogy néhány lakótelepi körzetben befut a baloldali jelölt.

Bármilyen összetételű is lesz a következő közgyűlés, a város vezetőire nehéz feladatok várnak. Az évente 40 milliárd forintból gazdálkodó Pécs adósságállománya 33 milliárd forint, s az EKF eredményeképpen megszülető intézmények újabb, milliárdos terhet raknak az önkormányzatra. Páva Zsolt azt ígéri, hogy „civil öszszefogással leküzd minden nehézséget”, s befektetőket hoz a városba. Az MSZP – ellenzékbe készülve – ahhoz kéri a pécsi választók segítségét, hogy „a Fidesz ne bonthassa le a demokrácia intézményrendszerét”.

Páva Zsolt tavaly májusi ünnepélyes eskütétele megválasztása után, a Széchenyi téren