A kár: kilencszáz forint
Egy nyírteleki férfi más villanyvezetékéhez csatlakoztatva illegálisan áramot vételezett, és ezzel több mint kilencszáz forint kárt okozott. Az elkövetőt szabálysértési őrizetbe vették – tudatta szerdán a rendőrség. Nem kevésbé érdekes hír, hogy pár nappal korábban Nyíregyházán azért került valaki rács mögé, mert egy 999 forint értékű autóápolási kendőt próbált ellopni az egyik helyi nagyáruházból. Tetten érték. Lehetséges, hogy a rendőrség az új szabályozás abszurditását akarja bemutatni – kommentálta a két hírt egy büntetőjogász.
A legutóbbi napokban több hasonló eset is történt. Rakamazon más földjéről tíz kilónyi krumplit szedett fel egy 58 éves férfi. Becsukták. Ercsi külterületén körülbelül negyven kilónyi kukoricát szedett össze két ember, úgy 2500 forint értékben. Mindkettejüket őrizetbe vették. Ugyanerre a sorsra jutott az a három férfi is, akit a Szabolcs megyei Nagydoboson értek tetten kétmázsányi, 3200 forint értékű lopott fával. A Békés megyei Dobozon öt görögdinnye miatt két nőt zártak rács mögé.
A szabálysértési törvény augusztus 19-től hatályos módosítása szerint a kisebb értékű – húszezer forintot nem meghaladó kárt okozó – lopások vagy rongálások elkövetőit szabálysértési őrizetbe vehetik, és ebben az esetben a bíróságnak nyolc napon belül, tehát gyorsított eljárásban a szankcióról is döntenie kell. A büntetés hatvan napig terjedő elzárás, illetve legfeljebb 150 ezer forint pénzbírság lehet. A szigornak már elég sokan áldozatul estek, például az a három diáklány is, aki viccből akart bizsutlopni.Mindhármukatőrizetbe vették, s közülük az egyik a fogva tartás okozta sokk miatt pszichiátriára került. Számos utcalányt is érint a szabályozás, akik korábban pénzbírságra számíthattak, most azonban legfeljebb 72 óráig rács mögé kerülhetnek és őket akár elzárásra is büntethetik.
Hasonlóképpen rosszul járhatnak azok is, akiket rongáláson érnek. A Jobbik miskolci polgármesterjelöltje azért került átmenetileg rács mögé, mert tetten érték, amint letépte az MSZP egyik választási plakátját. Igaz, a bíróság sietve szabadlábra helyezte.
A fokozott szigort azzal magyarázták, hogy a kistelepülések idős lakóinak vagyonbiztonságát másként nem lehet garantálni, ehhez képest az eddigi sajtóhírek szerint sokszor bolti szarkák, plakátrongálók és prostituáltak kerülnek rács mögé – így értékeli a törvénymódosítás hatásait Gönczöl Katalin kriminológus. Szerinte a megjelent esetek alapján egyelőre nehéz arra következtetni, hogy a megcélzott rétegek biztonságérzete számottevően javult volna. Úgy véli, nagyobb eredményekkel kecsegtetne, ha a kistelepüléseken is megteremtenék a folyamatos rendőri jelenlét feltételeit. Ugyanakkor emlékeztetett rá: aki zárt helyről, például bekerített kertből lop, az értékhatártól függetlenül bűncselekményt követ el, de ilyen cselekményt sem kell feltétlenül börtönbüntetéssel sújtani, és a bíróságok nem is ezt teszik.
A tolvajok őrizetbe vételével a gondokat egyébként is legfeljebb néhány napra lehet megoldani, különösen akkor, ha valaki az alapszükségletei kielégítése érdekében követ el szabálysértést – véli Gönczöl. Ilyen esetekben ugyanis inkább a szociális szférának kellene mozdulnia – állítja –, mert ha az elkövetőnek nem segí tenek például munkalehetőség biztosításával, amint kiszabadul, megint lopni kényszerül.
Az elzárás naponta körülbelül nyolcezer forintba kerül, de ettől a károsultak még nem érzik jobban magukat. A kriminológus ezért szerencsésebbnek tartaná, ha például a holland gyakorlatot követnénk, ott ugyanis vigyáznak az adó fi zetők pénzére, és a szabadságelvonás helyett a sértett szempontjaira figyelnek. Ezért inkább a természetbeni jóvátételt részesítik előnyben, vagyis: aki lopott, térítse meg a kárt, s ha nincs pénze, dolgozza le.
Erre nálunk is van példa, hiszen büntetőügyekben lehetőség van a mediációra. Például amikor két idős asszony erdejéből fát loptak, a hagyományos bírósági út helyett ezt választották, s a tolvajokkal kerítést építtettek. A károsultak és a környéken élők is úgy érezték, hogy az elkövetők ezzel megbűnhődtek. Gönczöl szerint szabálysértés esetén is hasonló megoldást kellene alkalmazni: a károsult az elkövetővel – mediátor közreműködésével – kiengesztelő jellegű, a sértett személy vagy közösség javára végzendő munkában vagy más szolgáltatásban állapodhatna meg, és akkor mindenki jobban járna.
