A szervezet képviselője, Kopp Mária egyetemi tanár, magatartás-kutató tegnap azt mondta: minden ötödik 25–45 év közötti pár meddő. Ha egy ilyen pár gyereket szeretne, nagyon sok akadállyal kell megküzdenie. Már annak az információnak a megszerzése sem egyszerű, hogy milyen hatékony módszerek léteznek a fogamzás elősegítéséhez. Ha valaki leküzdi ezt az akadályt, akkor újabb problémával kerül szembe, jelesül, hogy az egészségbiztosító a meddőségi kezelések, illetve a mesterséges megtermékenyítés költsé geit csak részben vállalja. Kopp szerint a társadalombiztosítási rendszer alapvető érdeke, hogy megszülessenek azok a gyerekek, akik később járulékfizető felnőttként átvállalják szüleik egészségügyi és nyugdíjköltségeit.

A Népesedési Kerekasztal szakértője, Morvayné Bajai Zsuzsanna, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke határozottan állította, hogy a leghelyesebb az volna, ha a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszert megszüntetnék, mert az „nem biztosítás, csak kötelező megtakarítás”. Szerinte az egyéni számlákra kerülő összeg csupán állami adóság, mert az egységes társadalombiztosítási rendszerből viszi át a befizetéseket a kockázatos pénzpiacokra, miközben az államnak garanciát kell vállalnia. A NOE egyéb ajánlásokat is megfogalmazott a nyugdíjrendszer átalakítására. Például, ha a kormány mégis megtartaná a magánnyugdíjpillért, úgy elvárják, hogy legalább a kötelező belépést oldják fel. Szűnjék meg továbbá a tag halála esetén az összeg örökölhetősége, a magánszámlákon fel nem használt pénz kerüljön vissza az állami nyugdíjrendszerbe.

Morvayné szerint segítené a gyermekek megszületését az is, ha azon munkáltatóknak, akik sokgyerekeseket alkalmaznak, az ilyen dolgozójuk után nem kellene járulékot fizetniük. A szervezet javaslatai közt szerepel az is, hogy amennyiben az állam költségvetésből, adókból, azaz állampolgári jogon biztosít nyugdíjat, akkor ennek kezdő életkori határa 70 év legyen.