„Mintmindenmás településen, itt is vannak gondok, de az idelátogatóknak ez fel sem tűnik.” Ez a mondat olvasható a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári önkormányzatának honlapján, Rozgonyi Attila fideszes támogatottságú, független polgármester köszöntőjében. Lehetséges, hogy a 14 ezer lelkes kisvároson átutazóknak nem tűnnek föl a gondok, ám az itt élőknek annál inkább. Elég elbeszélgetni a helybeliekkel, hogy kiderüljön: Tiszavasváriban forrnak az indulatok. Az állástalanok aránya a munkaképes lakosság körében meghaladja a harminc százalékot. Az ipari és mezőgazdasági tevékenység leépült, hogy a két ágazat mára tizedannyi embert foglalkoztat, mint húsz éve. Az Alkaloida vegyipari gyár egykor több ezer embernek adott munkát, ma alig négyszázan dolgoznak ott. Ezen a helyzeten négy polgármesterjelölt kíván úrrá lenni. Az egyik induló a jelenlegi polgármester, az 53 éves, közgazdász végzettségű Rozgonyi Attila, aki 2006 óta vezeti a várost. A másik a Jobbik Magyarországért Mozgalom 28 éves, jogász végzettségű jelöltje, Fülöp Erik, aki a polgármesteri hivatal gyámügyi előadója. Az MSZP színeiben indul a választáson a 63 éves Koltai Tamás nyugdíjas gépészmérnök, volt szocialista parlamenti képviselő és alpolgármester. Megméretteti magát Papp Miklós 50 éves kereskedő, a Seres Mária által alapított Civil Mozgalom Egyesület polgármesterjelöltje. A négy induló közül a helybéliek szerint a fideszes támogatottságú Rozgonyi Tamásnak és a jobbikos Fülöp Eriknek lehet esélye a győzelemre. A jelenlegi polgármester népszerű, holott az önkormányzat az elmúlt években több százmilliós hiteleket volt kénytelen fölvenni, a 3,2 milliárd forintos városi költségvetéshez képest csaknem egymilliárd forint az adósságállomány.

A településen közmunkásokban nincs hiány: néhány asszony söpröget a honfoglalási emlékművet övező téren, a városháza előtt pedig férfiak lapátolnak, díszburkolat készül. A közmunkás asszonyokkal egymás szavába vágva bizonygatják, hogy Rozgonyi Attilára fognak szavazni, mert – mint mondják – „az még köszön is nekünk, nem néz le bennünket, cigányokat”. A Jobbiktól azonban tartanak. A roma asszonyok szerint „a párt szögesdróttal akarja elzárni a romatelepet a város többi részétől”.

Továbbsétálva egy gazdabolt kirakatára leszek figyelmes, ugyanis egy sarlóra és kalapácsra akasztott, megcsomózott bitófakötél lóg az ablakszegélyen. Rajta papírlapok. Az egyiken az olvasható: „Nem kell félni, nem fog fájni! (Ferenc testvér)”. Alatta pedig ez: „Könyörgöm, akasszuk föl! (Valahol Európában)”. A Jobbik óriásplakátjával dekorált gazdabolt bejáratánál egy ötven év körüli, ősz hajú férfi lép oda hozzám, s azt mondja: egyetért a megcsomózott hurok üzenetével. Lászlóként mutatkozik be, s azt állítja: Lenin bosszúja, ami Magyarországon ma folyik. Mit ért ezen, kérdezem, mire azt magyarázza, hogy a „kommunistáknak a bitófán lenne a helyük”. De László nemcsak a politikusokat szapulja, hanem a romákat is. Szerinte „a cigányok ingyenélő, koszos, kulturálatlan emberek”. Mint mondja, tiszteli a tisztességesen dolgozó cigányokat, de azokból szerinte nagyon kevés van.

A László által megfogalmazott cigányellenesség Tiszavasváriban nem új jelenség: 1997-ben országos visszhangot keltett, hogy egy helyi iskola tanévzáró ünnepségén tizennégy cigány tanulót nem engedtek együtt elballagni a többiekkel, mondván, hogy tetvesek. Bírósági per lett az ügyből, végül a fiataloknak az önkormányzat fejenként 100 ezer forintos kártérítést fizetett. A romák ellen hangolta a helybeliket az idevalósi Szögi Lajos tanár tragédiája is, akit 2006-ban Olaszliszkán vertek és rugdostak halálra az azóta jogerősen elítélt, roma származású elkövetők. Nem véletlen, hogy a 2010-es parlamenti választáson a Jobbik az egész országban Tiszavasváriban érte el a legjobb eredményt: tíz szavazókörből hétben a Jobbik győzött, a párt a városban 2194 voksot kapott, míg 1410-en szavaztak a Fideszre, és 1108-an az MSZP-re.

Arra a kérdésemre, hogy a Jobbik megerősödése mennyiben van összefüggésben Szögi Lajos kegyetlen meggyilkolásával, Rozgonyi Attila polgármester azt válaszolja: a Jobbik valóban meglovagolta a tragédiát, de szerinte inkább azért „vevők” az emberek a párt üzeneteire, mert tényleg nehéz a gazdasági helyzet. Mint mondja, az elmúlt négy évben az önkormányzat megvalósított számos fejlesztést, de a legnagyobb gond még mindig a munkahelyek hiánya.

Erre helyezi a hangsúlyt Fülöp Erik is, aki – mint érdeklődésemre elmagyarázza – a városban olyan politikát kell csinálni, ami vonzza a mezőgazdasági befektetőket. A jelölt 16 oldalas választási programjában olvasható egy mondat, amely így hangzik. „A tanulatlan, gyakran még az alapvető háztartási-életvezetési alapkövetelményekre is alkalmatlan cigány és magyar szülők részére kötelező jelleggel tartanánk háztartástani képzést.” Arra a kérdésemre, hogy ha polgármester lesz, mivel fogja kényszeríteni az embereket a „kötelező képzésre”, s mi lesz azokkal, akik nem akarnak e képzésen részt venni, Fülöp Erik azt válaszolja: ez a rendszer ahhoz hasonló lesz, mint az állapotos nők számára tartott kötelező tanácsadás. Mint mondja, a képzés megvalósítása önkormányzati rendelet meghozatalával megoldható, de nem az a cél, hogy büntessenek – teszi hozzá –, hanem az, hogy rendezettebb legyen az élet. Megjegyzem neki, hogy a helyi romáktól azt a rémhírt hallottam, hogy a Jobbik szögesdrótot épít a cigánytelep körül, mire Fülöp Erik fölnevet s azt mondja: „Ez badarság!”

Igaz, amikor a romák beszéltek róla, nem nevettek.

A Jobbik megerősödött a városban