A fiatalember naponta látogatja a pasaréti Értelmi Fogyatékosok Nappali Otthonának programjait. Híradókat néz, napilapokat olvas, naplót ír, tökéletesíteni szeretné az angolnyelv-tudását. Emberi jogi aktivista, különböző civil szervezetekkel bejárta a fél világot, konferenciákon szólal fel. De nem szavazhat, ugyanis gondonokság alá helyezték.

Magyarországon közel hatszázezer fogyatékos ember él. Legtöbbük testi fogyatékkal él, tíz százalékuk értelmi fogyatékos, negyedük látás-, hallás- és beszédsérült, és vannak köztük pszichiátriai betegek is. A magyar alkotmány úgy rendelkezik, hogy a választójog minden olyan nagykorú állampolgárt megillet, akiket nem tiltottak el a közügyek gyakorlásától. Azok az emberek nem szavazhatnak, akiket bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett. A korlátozó gondnokság alatt a fogyatékos ember mindennapi életéhez szükséges döntéseit elvileg közösen intézi azzal, akinek a gondnokságára bízták. A kizáró gondokság alig ad teret a fogyatékos személynek ügyei intézésében.

– A bírósági eljárás igen rövid, átlagosan nyolcpercnyi. Ennyi időbe telik egy fogyatékos ember sorsáról dönteni. A bíró a szakértői véleményt követi, a fogyatékos ember jogait általában kirendelt ügyvéd védi, gyakran úgy, hogy nem is ismeri az ügyfelét – mondja Amir Mariann jogász, egy nemzetközi emberi jogi szervezet, a Mental Disability Advocacy Center (MDAC) munkatársa. A gondnokság alá helyezés a magyar gyakorlatban formális eljárás. Amir Mariann szerint, ha a családot nem motiválja az, hogy a környezetükben élő fogyatékos önálló életet élhessen, akkor attól az embertől a bíróság szinte mérlegelés nélkül elveszi azt a jogot, hogy dönthessen saját élete felett. Elég egy rosszindulatú családtag, egy olyan konfliktus, ahol valamilyen okból a gyengébb családtagot a cselekvőképesség elvételével ki lehet semmizni, erre ugyanis számos példa van.

Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy pszichiátriai betegekkel szemben is lefolytatható könynyen ez az eljárás. Elég, ha valaki néhány hétre megbillen lelkileg (vagy balesetet szenved és rövid időre kómába esik), ha lesben áll egy rosszindulatú családtag, az illető könnyen gondnokság alá helyezési eljárásban találhatja magát, ahol nincs esélye. A magyar bírósági gyakorlat szomorú képet fest: a kirendelt ügyvéd szinte mindig egyetért azzal, hogy ügyfelét helyezzék gondnokság alá, így a bírók elveszik a döntési jogot a fogyatékos vagy pszichiátriai beteg embertől, így elveszik a választói jogot is. Ez gyakran a szavazóurnáknál derül ki: az illető ugyanis nem tudja, hogy a gondnokság alá helyezéssel megszűnt a választói joga. Az eljárás végén ugyanis a bíróságok azonnal értesítik a hivatalos szerveket, és a gondnokság alá került embert azonnal törlik a választói névjegyzékből.

–Megnyugtató lenne úgy hinni, hogy a gondnokság védelmet nyújt az embereknek, de ez nem így van. Az embereket elidegeníthetetlen jogaik megvonásával nem védjük meg a bajtól. Épp ellenkezőleg, a gondnoksággal lehetővé tesszük, hogy a család idős rokonaikat intézményekben helyezze el, és átvegyék a pénzügyeiket. Ez nem védelem. A gondnokság megakadályozza azt is, hogy az emberek szavazati jogukkal éljenek – mondta Oliver Lewis, a MDAC elnöke egy tegnapi konferencián, amely a cselekvőképességgel kapcsolatos jogszabályokról és a szavazati jogról szólt.

Amir Mariann azt mondja, azzal szokták indokolni a választójog megvonását ezektől az emberektől, hogy könnyen befolyásolhatóak. – De a befolyásolhatóság nagyon puha kategória. Mindenki befolyásolható, az emberek egy része még a szavazóhelyiségbe lépve sem tudja, kire adja voksát – teszi hozzá.

Magyarország 2007-ben másodikként a világon (és elsőként Európában) aláírta a fogyatékossággal élő személyek jogáról szóló ENSZ-egyezményt. Hiába volt azonban úttörő az aláírásban, a szavakat nem követték tettek, így óriási a szakadék az elmélet és a gyakorlat között. A fogyatékkal élők számára a reményt az új, 2009-es Ptk. jelentette. Ebben már az ENSZ-egyezmény eszmeiségének megfelelően alakították volna át a gondnoksági rendszert.

Azért kell feltételes módban fogalmazni, mert az Orbán-kabinet elhalasztotta a Ptk. hatálybalépését. Még nem lehet tudni, hogy a Fidesz által felülvizsgált és átírt új Ptk.-ba hogyan fog bekerülni a fogyatékosok személyi autonómiájának, méltóságának, cselekvőképességének ügye. Az biztos, hogy az alkotmányt is módosítani kell, hogy ezek az emberek ne legyenek kizárva a közügyek gyakorlásából.

Magyarországon választások lesznek, a nagykorú állampolgárok között becslések szerint hetvenezer olyan személy is van, akik jól tudnak tájékozódni, értik a maguk körül lévő világot, csak valamilyen okból gondnokság alá helyezték őket. Hetvenezer olyan ember, akiknek az állapota nem indokolja, hogy négyévenként ki legyenek zárva a parlamenti és helyhatósági választásokból. Ahogy az Emberi Jogok Európai Bírósága egy gondnokság alá helyezett magyar mentális fogyatékkal élő férfi ügyében már kimondta: diszkriminatív általános tiltást alkalmazni egy embercsoporttal kapcsolatban. Vagyis: egyedi eljárás nélkül diszkriminatív kizárni a demokratikus döntésekből minden fogyatékos embert.

Egyedi eljárás nélkül diszkriminatív kizárni a demokratikus döntésekből minden fogyatékost