A véleménynyilvánítás szabadsága a TASZ szerint is igen fontos alapjog, amit bárki gyakorolhat, amíg közlése külső korlátba nem ütközik. Ilyen korlátot jelent a beszéd hatása (uszítás), de a közlési csatorna megválasztása is (közszolgálati műsorszolgáltató). A Jobbik pártrendezvényén vagy az interneten közzétehet olyan tartalmat is, amely sok embert sért, egészen addig, amíg a véleménynyilvánítás külső korlátját nem lépi át. A közszolgálati műsorszolgáltatók műsorrendjében való megszólalás azonban nem politikai szabadságjog – állítja Dénes Balázs.

A választási kampányban szélesebb a véleménynyilvánítás szabadsága, a közmédia alkotmányos értékeket közvetítő funkcióját azonban nem írják felül a kampánnyal kapcsolatos szabályok – véli a TASZ. Az, hogy büntetőjogilag nem tiltott az olyan kifejezések használata, mint „cigánybűnözés”, nem jelenti azt, hogy az állam szerveinek, a közhatalom gyakorlóinak, a politikusoknak vagy a közszolgálati műsorszolgáltatóknak semlegesnek kell maradniuk olyan helyzetben, amikor milliókat, romákat és nem romákat egyaránt sért egy beszéd –olvasható a közleményben.

Az Alkotmánybíróság (AB) 2004-ben megfogalmazta: az uszító, gyalázkodó, gyűlölet- és hisztériakeltő megnyilvánulások a civilizáció ellen hatnak – emlékeztet a TASZ –, és az ilyen jelenségekkel szembeni határozott fellépés mindenkitől, különösen a közélet szereplőitől elvárható. Az AB ugyanakkor vizsgálta és alkotmányosnak ítélte a műsorszolgáltatókra vonatkozó szigorúbb szólásszabadságkorlátokat. A közmédiumok kötelesek ugyanis a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvető érdekeit tiszteletben tartani – idézi Dénes Balázs a médiatörvényt. Ezért szerinte az ilyen értékkel szemben álló politikai hirdetésműsorra tűzését jogszerűen tagadták meg.

Az Országos Választási Bizottság (OVB) hétfői ülésén 6:2 arányban úgy ítélte meg, hogy a „cigánybűnözés” kifejezést is használó hirdetések nem lépték túl a véleménynyilvánítás alkotmányos határát. Az OVB szerint a közmédiumok a hirdetés visszautasításával megsértették a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét.

A Magyar Rádió és a Magyar Televízió egyaránt a Legfelsőbb Bírósághoz fordul az OVB határozatával szemben. Döntés pénteken lesz.