Uj Péter: Deszti náció
Ezt eddig úti cél helyett használták az agylágyultak, mert azt gondolták, profibban, szakmaiasabban (valószínűsíthetően) hangzik, ha magyarról visszalatinosítva félangolra tükörfordítjuk, vagy egyszerűen nem vették észre, hogy az angol szónak van pontos magyar fordítása, egyszerűbb volt csak az „ésönt” fordítani: „áció”.
Most pedig azonnal teremjen itt Schmitt Pál, és védje meg a magyar nyelvet, ahogy ígérte! (Nemrég kezembe került egy szép, színes Schmitt Pálkönyv, 2005-ös, amiből kiderül, hogy az elnök – akkor még csak MOB – szürreális dolgokat szokott álmodni.)
Hétfőtől immár mi, magyarok vagyunk a deszti náció, a pálinkafőzés kiválasztott népe, adómentesen. Az ország baloldali fele (illetve inkább csak hatoda) nyilván végromlásba dől, minden elképzelést fölülmúló alkoholizmus pusztítja le, üszkös romok között koldul csontrészegen, és a megváltó májcirózisért imádkozik. A jobboldalibb fél viszont virágzik kifele, sőt föl-, európai snapsszal fordul Európa felé, mire a gondoskodó, felosztó-kirovó, őrző-védő, szolgáló-védő atyuskaállam feltétlen rajongója is kisebbfajta laissez-faire-orgazmust él át.
Különös hely ez, semmi sem az, aminek látszik, de még csak az sem, aminek a látszat alapján sejthetnénk, hanem. Például a hagyományai szerint antikapitalista, retorikájában radikálisan piacpárti kurzus simán lehet túlbürokratizáló, túladóztató, a szabadpiacot fojtogató, míg a hagyománya szerint szabadpiacpárti, retorikájában antikapitalista meg néhol vadul adót csökkent és deregulál. Ezt most ne próbáljuk kibogozni.
A pálinka ügyében is van még hátra egy-két matrózcsomó, például, hogy az elmúlt néhány évben a magyar élelmiszer-termelés más ágazataihoz képest egészen magas színvonalra (az „európai” jelzőt még ma sem merném leírni) fejlődött minőségi pálinkafőzést hogyan vágja haza ez az egyébként dicséretes liberalizáció, illetve, hogy Európában ugyan majd’ mindenütt lehet, elég szabadon, háznál, de az EU-s jog meg valahogy mégis beleakad. Optimalizáljunk – mint mindig – rövid távra: az adómentes, házipálinka-ipar fölpörgetése elképesztő multiplikátorhatásoktól erősödve segítheti a válság tüneteinek enyhítését, megoldhatja akár a devizahitelesek problémáit, kezelhetné a nyugdíjrendszer egyensúlytalanságait, az állami vállalatok finanszírozási nehézségeit, szinte mellékesen az egészségügyet és a közlekedést. A másnap kemény lesz, mondjuk.