„Elegünk van az élősködésből! (…) A cigány bűnözőknek mindent szabad?” Ezt a fordulatot tartalmazza az a politikai reklám, amelynek sugárzását a közszolgálatimédiumokmegtagadták. A Jobbik szerint az MTV és a Magyar Rádió ezzel megsértette a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét, s a kifogásnak az Országos Választási Bizottság (OVB) hétfőn helyt is adott. Így a hirdetést – feltéve, hogy a döntést a Legfelsőbb Bíróság nem változtatja meg – közzé kell tenni.

A Jobbik rendezvényein nyilvánosan látható a vitatott felirat

Az OVB nemigen határozhatott másként – állítja Lövétei István alkotmányjogász –, hiszen az Alkotmánybíróság (AB) korábban többször leszögezte, hogy az alaptörvény „a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védelemben részesíti”. Kimondta azt is, hogy „az alapjogi védelem nem tagadható meg pusztán azon az alapon, hogy az elhangzottak mások érdekét, szemléletét, érzékenységét sértik, vagy egyes személyekre nézve bántóak, lealacsonyítók”. A véleménynyilvánítás szabadságát az alkotmánybírák szerint csak „erőszakcselekmény nyilvánvaló, közvetlen” veszélye esetén lehet korlátozni.

– Ez régi, lezáratlan kérdés, amit jó ideje hurcolunk magunkkal, és képtelenek vagyunk dűlőre jutni – véli Lövétei. Szerinte a társadalom jelentős része nem fogadja el az AB gyűlöletbeszéddel kapcsolatos álláspontját, amely a gyakorlatba ráadásul nehezen ültethető át: a testület számos döntése ellenére sem teljesen tisztázott, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát más alapjogra tekintettel mikor lehet korlátozni. A gyűlöletbeszéd elleni fellépést az alkotmánybírák ugyanis az erőszak nyilvánvaló és közvetlen veszélyéhez kötik, ami önmagában szinte lehetetlenné teszi, hogy a büntető- vagy a polgári jog eszközével lépjenek fel az ilyen jelenségekkel szemben.

De akkor hol a határ? – kérdi az alkotmányjogász. Maga úgy látja, érdemes lenne újból tesztelni az AB-t, mert elképzelhető, hogy a társadalmi körülmények változása, vagyis a kirekesztő, gyűlöletet keltő nézetek térnyerése miatt talán a testület álláspontja is módosulhat. Egyébként érdekes lesz, mit szólnak majd az alkotmánybírák ahhoz, hogy büntethetővé vált a holo kauszt és a kommunizmus bűnei nek tagadása. A Btk. módosításával kapcsolatban eddig másfél tucatnyi beadvány érkezett az AB-hez, s ez ugyancsak a véleménynyilvánítás szabadságának hatá rait feszegető kérdés. Más források szerint a közszolgálati médiumok túllépték hatáskörüket azzal, hogy a pártok politikai hirdetéseit „cenzúrázzák”. Az MTV tájékoztatója egyébként éppen erre utal, hiszen meghatározza, hogy olyan hirdetést nem tesznek közzé, „amely világnézetet, nemzeti vagy etnikai hovatartozást, az emberi méltóságot vagy valamely más személyiséghez fűződő jogot sértő elemet tartalmaz”. Azt is kizárták, hogy „képviselőt, jelöltet vagy szervezetet méltánytalan, előnytelen színben” feltüntető reklámot sugározzanak. Választási szakértők ezzel szemben állítják: bár a módszerekről mindenkinek lehet véleménye, a politikai marketing szerves része az ellenfél lejáratása is.

A közmédiumok tévesnek tűnő jogértelmezése egyébként abból fakadhat – magyarázzák forrásaink –, hogy a politikai reklámokra is a médiatörvény rendelkezéseit alkalmaznák. Az ugyanis valóban tiltja, hogy „az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvető érdekeit” sértő, illetve „személyek (…) nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek (…) elleni gyűlölet keltésére” alkalmas műsorokat sugározzanak. A médiatörvény kimondja ugyanakkor azt is, hogy a politikai hirdetéseket –amelyek tartalmáért egyébként kizárólag a megrendelő felel –a választási törvények alapján kell közzétenni. Ebből pedig egyértelműen következik, hogy – a nyilvánvalóan törvénysértő tartalom kivételével – nem a műsorszolgáltatók feladata a hirdetések minősítése. Azt, hogy egy politikai reklám ellentétes-e a választási eljárási törvény rendelkezéseivel, az adott ügyben illetékes választási bizottságnak kell kimondania.

A Jobbik szerint sérti az önkormányzati választások tisztaságát az, ha a Magyar Rádió és a Magyar Televízió továbbra sem sugározza a párt hirdetéseit.

Dúró Dóra szóvivő elmondta: a MTV kedden reggel sem adta le a Jobbik hirdetését, noha az OVB hétfői ülésén jogsértőnek minősítette, hogy a közmédiumok a „cigánybűnözés” kifejezés elhangzása miatt megtagadták a reklám befogadását, és a kifogásolt szót kisípolva tartalmazó verzió lejátszásától is elzárkóztak. A határozat ellen a Legfelsőbb Bíróságon szerdán 16 óráig lehet jogorvoslattal élni; ha ez megtörténik, a testület legkésőbb pénteken hozhat jogerős döntést. Dúró Dóra kifejtette: arra kérik a közmédiumokat, hogy az önkormányzati választásig hátralévő idő alatt sugározzák reklámjaikat. Ha ezt nem teszik meg – és egy esetleges jogorvoslati kérelem nyomán a Legfelsőbb Bíróság is a pártnak ad igazat –, a Jobbik kártérítési pert indít. Így jár el a Jobbik akkor is, ha a közmédiumok a bíróság helybenhagyó döntése után szombaton „bepótolják” az elmaradt hirdetések sugárzását, ugyanis ez nem egyenértékű a két héten át tartó, meghatározott számú lejátszásról szóló szerződés tartalmával – közölte Dúró Dóra. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió felülvizsgálati kérelemmel fordul a Legfelsőbb Bírósághoz az OVB határozatával szemben. (MTI)