Új ajánlás: a legfőbb ügyész ne legyen interpellálható
Törölné az alkotmányból Kovács Tamás a legfőbb ügyész parlamenti interpellálhatóságát – ez az Országgyűlés honlapján volt olvasható szombaton, miután a Salamon László által vezetett alkotmányelőkészítő eseti bizottság felkérésére a legfőbb ügyész is megfogalmazta az új alaptörvénnyel kapcsolatos véleményét. Kovács szerint erre azért volna szükség, mert az ügyész nem tartozik politikai felelősséggel az Országgyűlésnek, „az interpelláció a kormány ellenőrzésének, elszámoltatásának az eszköze”. Kovács Tamás – akinek a mandátuma december 13-án lejár, mert hetvenéves lesz – azt is javasolja: a legfőbb ügyészt a jelenlegi egyszerű többség helyett kétharmados többséggel válassza meg az Országgyűlés, és kétharmados szavazati aránnyal lehessen csak módosítani az ügyészségről szóló törvény elfogadását és módosítását is.
Lapunk két hete írta meg: a Fidesz–KDNP kormánytöbbség a legfőbbügyész-választást összekötné az alkotmánymódosítással. Így nem a jövő tavaszra tervezett új alkotmányban változtatnák meg az alaptörvény legfőbb ügyésszel kapcsolatos passzusait, hanem még az ősszel. Fideszes szakértők és alkotmányjogászok azt nem tervezik, hogy az ügyészséget a kormány alá rendelik, viszont korlátoznák a parlament legfőbb ügyésszel kapcsolatos jogosítványait. Olyan javaslat is megfogalmazódott, hogy Kovács Tamás utóda már ne legyen interpellálható. A jelenlegi, nem hivatalos elképzelések szerint a legfőbb ügyész jelenleg hatéves mandátumát megemelnék, megbízatása több ciklusra, kilenc évre szólna. „Polt Péternek ismét esélye lehet a legfőbb ügyészi posztra, ha megszűnik Kovács Tamás megbízatása”, írtuk szeptember közepén.
Tegnap megkérdeztük Balsai Istvánt, a parlament alkotmányügyi bizottságának elnökét, a Fidesz jogi kabinetvezetőjét, aki lapunknak azt mondta: van rá szándék, hogy még az őszi parlamenti ülésszak alatt alkotmánymódosítással változtassák meg a legfőbb ügyésszel kapcsolatos szabályokat.
– De ezzel a Fidesz–KDNP még nem foglalkozott. Ha lesz ilyen indítvány, azt a kormány terjeszti elő – tette hozzá.
Utólagos döntés a mentelmi jogról?
Kovács Tamás legfőbb ügyész az alkotmányban szabályozná, hogy az Országgyűlés előzetes hozzájárulása nélkül is büntetőeljárás legyen indítható a képviselők ellen, ha az adott bűncselekmény legalább 5 évig tartó szabadságvesztéssel büntethető.
Ezekben az esetekben a parlament utólag, négyötödös többséggel dönthetne a mentelmi jog fenntartásáról vagy felfüggesztéséről; ezt a kitételt Kovács Tamás nem az alkotmányban, hanem a képviselők jogállásáról szóló törvényben rögzítené. A mentesség nem vonatkozna a közösség elleni izgatásra, a szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal való visszaélésre, a képviselők polgári jogi felelősségére. Az alkotmányban rögzítené azt is, hogy a képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén, bizottságaiban, frakcióülésén közölt tény, vagy vélemény miatt ne legyenek felelősségre vonhatók. A Salamon László által vezetett alkotmány-előkészítő eseti bizottsághoz eljutatta az új alaptörvénnyel kapcsolatos véleményét Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is. Szerinte nem kell növelni az ombudsmanok számát, hanem a jelenlegi hivatali apparátust szükséges megerősíteni, és bizonyos területeken szélesebb, önálló hatáskört kell biztosítani számukra. (Cs. I.)
